Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 5. kötet

Iratok - IV. A Balkán-háború kiterjesztése. A jugoszláv—magyar örökbarátsági szerződés létrejötte. Magyarország részvétele a Jugoszlávia elleni támadásban (1940. november 23.—1941. április 9.)

622. A BERLINI MAGYAR KÖVET JELENTÉSE A KÜLÜGYMINISZTERNEK Berlin, 1941. március 13. 33/pol.—1941. Amidőn tegnap Weizsäcker bárónál szóba hoztam a szlovákiai és romániai német sajtónak magyarellenes magatartását (lásd 32.) pol.—1941. jelentésemet,

216 valamint Ludin pozsonyi német követnek a lipcsei „Illustrierte Zeitung"-ban közölt cikkét (lásd 31/pol.—1941. számú jelentésemet),

23

7 az államtitkár a maga részéről is egy panasszal állt elő. Közölte, hogy nem értik meg, miért foglalt állást Ullein-Reviczky követ a „Magyarság"-ban megjelent azon hír ellen, hogy Roosevelt a jugoszláv kormánynak területi garanciát ajánlott volna fel. E hír különben biztos megállapításuk szerint megfelel a tényeknek, s ők bocsátották azt a „Magyarság" rendelkezésére. Azt hiszi, hogy nekünk közös érdekeink vannak USA-val szemben is és e konkrét kérdésben is. Hivatkozott a holland és dán sajtóra, mely általában megértő magatartást tanúsít. Nem lévén tájékozva a részletek felöl, azon nézetemnek adtam kifejezést, hogy a „Magyarság" ellenzéki sajtóorgánum lévén, bizonyára felmerültek olyan körülmények, amelyek valamilyen közbelépést indokolttá tettek. Utaltam egyébként a kormánysajtónak igen megértő magatartására, melyet utóbbi időben velem szemben is elismertek. Kilátásba helyeztem, hogy tájékozódni és őt tájékoztatni fogom. A német sajtó képviselői részére adott mai ebéd után, az itt tartózkodó Zilahi-Sebess követségi titkár Braun von Stumm követnek, a külügyi hivatal sajtóosztálya helyettes vezetőjének felkérésemre részletesen előadta a hír megjelenésének körülményeit. Elmondta nevezetesen, hogy magát a hírt és a hozzáfűzött kommentárt a „Magyarság" saját tudósításaként nyújtotta be a cenzúránál, amely utóbbi — ellenkező utasítás híján — a kommentárt törölte, mert államfőt sértett. Miután a külügyminisztérium sajtóosztályán senki sem tudta, hogy német részről súlyt helyeznek a kommentár megjelenésére, nem is utasíthatta senki a cenzúrát, hogy a „Magyarság" anyagából ne töröljön semmit. Másnap Wolff követségi tanácsossal történt megbeszélés után, a magyar sajtó is kellőleg foglalkozott a hírrel. Megnehezítette az intézkedést az, hogy a „Magyarország" berlini tudósítója ugyanaznap berlini hivatalos körökre hivatkozva, semmit sem tudott Roosevelt ajánlatáról. Zilahi-Sebess követségi titkár hangsúlyozta, hogy mindez elkerülhető lett volna, ha előzőleg a budapesti német követség útján figyelmeztetést kap a sajtóosztály, vagy legalább a Transcontinent Press budapesti szerkesztősége jelenti be 23

6 Lásd e kötet 624. sz. iratát. 23

7 Nem közöljük. (Küm. pol. K 83. Berlini követség jelentései — 1941 — 9. cs.) 938