Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 5. kötet

Iratok - IV. A Balkán-háború kiterjesztése. A jugoszláv—magyar örökbarátsági szerződés létrejötte. Magyarország részvétele a Jugoszlávia elleni támadásban (1940. november 23.—1941. április 9.)

oldani. Berlin és Róma újabb mérséklő intelmeire 18 0 azt válaszolta a magyar kor­mány, hogy területi követeléseink realizálásától csak az tartana vissza bennünket, ha e két hatalom garantálná azok későbbi békés kielégítését. Mi sem bizonyítja jobban, hogy Romániával szembeni követeléseink meny­nyire általános elismerésre találtak, mint az, hogy a brit külügyminiszter-helyet­tesjúlius 2-án 18 1 jelentette londoni követünk előtt, hogy a brit kormány szívesen látná azok békés kielégítését. Dacára annak, hogy az ellenségeskedések megkezdésére nem került sor, a fe­szültségi állapot változatlanul fennmaradt a következő hetekben, sőt a helyzetet elmérgesítették bizonyos határincidensek, továbbá az a tény, hogy a román kor­mány az erdélyi oláh parasztságot felfegyverezte, és ezzel súlyos gondot okozott az erdélyi magyarság testi épségét és anyagi javait féltő magyar kormánynak és közvéleménynek. Ebben az atmoszférában került sor Teleki Pál gróf Csáky István gróf július 10-i müncheni útjára, ahol Hitler vezér és kancellár Ribbentrop és Ciano külügy­miniszterek befolyásolták a magyar kormányférfiakat a magyar—román problé­ma békés likvidálása irányában. 18 2 A magyar kormány vállalta ennek megkísérlé­sét, de Teleki gróf már akkor kijelentette, hogy a kísérlet meghiúsulása esetén az ultima ratio-val is számolni kell. Július 11-én a kormány mégis leállította a moz­gósítás menetét, sőt azt részben visszafejlesztette Hitler vezér és kancellár a müncheni találkozást követő napokban levelet in­tézett Carol román királyhoz, amelyben felszólította a magyar—román kérdés békés rendezésére. A király válaszát a román miniszterelnök és külügyminiszter július 26-án vitte Salzburgba. Csaknem egyidejűleg jelentek meg Salzburgban a bolgár miniszterelnök és külügyminiszter, akiknek látogatása a dobrudzsai kérdés békés rendezésével füg­gött össze. Mindezeknek a konverzációknak a hatása csakhamar mutatkozott amennyi­ben Románia már augusztus 3-án majd augusztus 7-én újra, elküldte megbízott­ját Szófiába a dobrudzsai kérdés megtárgyalásának előkészítése végett. A román kormány halogató taktikája már ekkor kiütközött, amennyiben Bossy követ hasonló megbízatással, csak augusztus 7-én jelentkezett Budapesten, félhivatalos minőségben, a kontaktus felvétele és a magyar kormány álláspontjá­nak szondírozása végett és érdemleges megbeszélésbe nem is bocsátkozott. 18 3 A magyar és román kormányok kiküldöttei — néhány előzetes technikai kérdés diplomáciai úton való tisztázása után -— augusztus 16-án ültek össze Tur­nu-Severinben, 18 4 ahol a magyar delegáció mindjárt az első tárgyalási napon konkrét előterjesztést tett Erdélynek méltányos, néprajzi alapon kettéosztására. A románok ezzel a javaslattal szemben az időnyerés taktikájához folyamodtak, 18 0 Lásd e kötet 161. sz. iratát. 18 1 Lásd e kötet 149. sz. iratát. 18 2 Lásd e kötet 186. sz. iratát. 18 3 Lásd e kötet 274, 275. sz. iratát. 18 4 Lásd e kötet 290, 291. sz. iratait. 901

Next

/
Oldalképek
Tartalom