Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 5. kötet

Iratok - IV. A Balkán-háború kiterjesztése. A jugoszláv—magyar örökbarátsági szerződés létrejötte. Magyarország részvétele a Jugoszlávia elleni támadásban (1940. november 23.—1941. április 9.)

ja fel arra, hogy a magyarországi német kisebbség kérdésével ne foglalkozzanak többé Magyarországot bántó hangon. Egy későbbi alkalommal Schmidt, amikor ezt a kérdést, valamint a velünk szomszédos államokban megjelenő német sajtó magatartását újból szóvá tettem, megjegyezte, hogy a romániai és szlovákiai német sajtónak magyar szempontból kifogásolt magatartására is kedvező befolyást gyakorolhatnának a Birodalom részéről, ha az általuk már régen javasolt sajtóegyezmény fennállana a Birodalom és Magyarország között. Schmidtnek erről az állásfoglalásáról múlt év november 20-án Bécsben tájékoztattam a miniszterelnök urat, valamint a külügyminiszter urat, s említést tettem előttük erről folyó évi januári budapesti tartózkodásom alkalmával is. Mindkét esetben hangoztattam, hogy a magyar—német sajtóegyezmény megkötése már csak ezért is igen kívánatos volna. Reámutattam erre folyó év február 12-én kelt 16/pol.—1941. számú jelentésemben is, ahol újólag hivatkoztam Schmidt követ fent ismertetett állásfoglalására.

23

5 Nézetem szerint egy magyar—német sajtóegyezménytől, ha mielőbb létrejönne, csodákat ugyan nem várhatnánk, kétségkívül hozzájárulna azonban ahhoz, hogy reá való hivatkozással több eredményt éljünk el a németeknél a birodalmi Volkstum-sajtó, valamint a romániai és szlovákiai német sajtó barátságtalan állásfoglalásának megváltoztatása tekintetében. Weizsäcker egyébként az idemellékelt feljegyzésben foglaltakat határozott érdeklődéssel vette tudomásul s kilátásba helyezte, hogy ezt a kérdést tanulmányozni fogja. Hozzátette azonban, hogy a német kormánynak tulajdonképpen nem áll módjában a Birodalmon kívül megjelenő német sajtó magatartását megszabni. Erre azt válaszoltam, hogy magunk között mégis csak bevallhatjuk, hogy a Birodalomnak és a pártnak igen szoros kapcsolatai vannak a külföldi német népcsoportokkal, s ennek megfelelően mértékadó befolyásuk is rájuk. Nyomatékosan hangsúlyoztam Weizsäcker előtt, hogy e tárgyban már ismételten eljártam a külügyi hivatalban, sajnos azonban, bizonyos ígéretek dacára, minden eredmény nélkül. E kérdés további fejtegetése kapcsán újból szóba hoztam a pozsonyi német követnek a lipcsei Illustrierte Zeitung-ban közölt, reánk nézve sérelmes kijelentését s hangoztattam, hogy ilyen esetek is lényegesen hozzájárulnak ahhoz, hogy a szlovákokat, valamint a szlovákiai német népcsoport egyes tényezőit megerősítsék magyarellenes magatartásukban. Hogy e témát a fentiek után az államtitkárnál napirenden tarthassam, kérem a jövőben minden egyes felmerülő esetben, a panaszra okot adó cikket velem azonnal közölni. Megjegyzem, hogy tapasztalat alapján a legjobb hatást akkor lehet itt elérni, ha az inkriminált cikket egyúttal eredetiben be lehet mutatni. Sztójay s. k. m. kir. követ Küm. K 83. Berlini Követség — 1941—9. cs. Másolat 23

5 Lásd e kötet 575. sz. iratát. 937