Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 5. kötet
Iratok - IV. A Balkán-háború kiterjesztése. A jugoszláv—magyar örökbarátsági szerződés létrejötte. Magyarország részvétele a Jugoszlávia elleni támadásban (1940. november 23.—1941. április 9.)
katonák minden lehetőséget megtesznek, hősiesen harcolnak, de az olasz tisztikar nem ér semmit. A fent körvonalazott, rendkívül éles kirohanás, bármennyire túlzott vagy igazságtalan is sok tekintetben, mindenesetre jellemző arra, mily szélsőségesen szenvedélyes hangulatot teremtettek még egyes felelős német körökben is — a széles néprétegről nem is beszélve — Olaszország sorozatos katonai balsikerei. Sztójay s.k. m. kir. követ Küm. K 83. Berlini Követség — 1941—9.cs. Másolat. 612. A BERLINI MAGYAR KÖVET JELENTÉSE A KÜLÜGYMINISZTERNEK Berlin, 1941. március 7. Hiv. szám: 24/pol.—1941. Szigorúan bizalmas! 29/pol.—1941. A német—szovjetorosz viszony az itteni hivatalos és kifelé nyomatékkal hangsúlyozott álláspont szerint jó. A valóság természetesen az, hogy a birodalmi kancellár által képviselt nemzeti szocializmus és a kommunizmus között halálos ellentét van, s hogy Németország és Szovjetoroszország között több súlyos érdekkülönbözet áll fenn. Ma a helyzet az, hogy Németország az Angliával folyamatban levő sorsdöntő küzdelem tartamára a békés állapot fenntartását kívánja Szovjetoroszországgal, Moszkva pedig meghunyászkodik a hatalmas német haderővel szemben, tehát mindkét fél hangoztatja a békét, némelykor a jó viszonyt is. A kulisszák mögött a feszültség nagy, ez hol fokozódik, hol csökken. Jelen esetben csak a balkáni eseményekből eredő helyzetet óhajtanám érinteni éspedig Bulgáriának a hármaspaktumhoz való csatlakozása kapcsán, mely alkalommal mindkét oldalon úgyszólván villámszerűén felvillantak az érdekellentétek. A német hadsereg megszállta Bulgáriát s evvel egyrészt véget vetett Szovjetoroszország balkáni aspirációinak, másrészt megteremtette magának a közvetlen kapcsolatot Törökországgal, azaz a Közel-Kelettel, ami a német törekvések régi célja és fenyegetően megközelítette a Bosporust. Moszkva erősen felszisszent, de nem mert Németország felé kitörni, hanem Bulgáriának fejezte ki határozott rosszallását, hogy magatartásával a Balkánon a háborús komplikációknak teret nyitott. Ennek itteni visszhangjáról 24/pol.—1941. szám alatt 21 2 számoltam be. 19 1 Lásd e kötet 589. sz. iratát. 923
