Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 5. kötet

Iratok - IV. A Balkán-háború kiterjesztése. A jugoszláv—magyar örökbarátsági szerződés létrejötte. Magyarország részvétele a Jugoszlávia elleni támadásban (1940. november 23.—1941. április 9.)

A nyugati hatalmak s ma nevezetesen elsősorban Anglia, másodsorban Amerika azt követelik, hogy minden kis állam álljon ellent — ha kell fegyveresen is — a németek minden törekvésének, különösen katonai követelésének, minden kis állam külön-külön. Ez ezeknek a kis államoknak ok nélküli felőrlődését jelentené, ha azok keresztül is akarnák vinni. A követelés tehát oktalan, senkinek nem használ, az illető országnak pedig esetleg tönkretételét jelenti. A követelés tehát a kis állammal szemben megnemértést és brutalitást jelent. Minthogy válogatás nélkül alkalmaztatik minden kis államra, a követelés átgondolatlan praktikusan is, történelmileg is. Ha egy kis állammal szemben olyant követelnek, amiből az azt látja, hogy az ő helyzetét sem megismerni nem törekszenek, sem nem törődnek vele, ez megütközést vált ki. Minden kis állam a maga helyzetét legjobban ismeri, különösen áll ez Magyarországra, amely 1000 évnél régebben csinál ezen területen önálló politikát. Szomszédai részben változtak -- a török helyett ma a különböző balkáni népek — részben azonosak maradtak — pl. Németország. Ezek között és nevezetesen sokáig az erős Német és Török Birodalom között kis állam politikáját csinálta Magyarország, részben a magyar függetlenség gondolatát fenntartó Erdély. Több mint 9 évszázadnak minden nehézségei között sikerült Magyarországot fenntartani. így pl. a német szomszéd mindenkor, amikor Magyarország meggyengült vagy pedig a Német Birodalom vagy Ausztria megerősödött, Magyarország ellen bekebelezési, elnyomási, hódítási kísérleteket tett. 1031. II. Konrád császár megkísérli hűbérurai igényeit érvényesíteni. Szt. István visszaveri és a nyugati határt kitolja a Fischa-ig 1041. III. Henrik az elűzött Péter hűbéres hódolatát elfogadva 1044-ben viszszahelyezi a trónra, mint hűbéres királyt, de emiatt két év múlva végleg megfosztják a tróntól. 1063. Salamon IV. Henrik segítségével foglalja el trónját, de mikor elűzetése után Henrik újra trónra akatja segíteni sógorát, ez a törekvése megtörik a nemzet ellenállásán. 1163-1172. Mánuel bizánci császár hiábavaló kísérletei Magyarország hódoltatására. A Muhi-i katasztrófa után menekülő IV. Bélát Frigyes Ausztria hercege kirabolja. 1290. IV. László halála után az Anjouk kísérlik meg a trónigényüket érvényesíteni s ugyanakkor a Habsburgok is igényt támasztanak az országra — IV. Béla hűbérajánlatára hivatkozva — azon a címen, hogy Lászlóval kihalt az Árpádház. A nemzet egyértelműleg az idegenben nevelkedett III. András mellé állt. 1458. V. László halála után III. Frigyes hiába kísérli meg a magyar trón elfoglalását s az országnak a birodalomhoz csatolását. Utódai békés úton, szerződésekkel valósítják meg az uniót. 1606. Bocskai török szövetségben utasítja vissza Rudolf beolvasztási kísérletét. 1618—1645. Bethlen részvétele a harmincéves háborúban. 1702—1711. Rákóczi harca Lipót birodalmi törekvéseivel. 1780—1790. Passzív ellenállás II. Józseffel szemben. 896