Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 5. kötet

Az iratok tartalmi kivonata és Mutatója

633. 1941. III. 18. Ankara 634. 1941. III. 18. Belgrád 635. 1941. III. 19. Berlin 636. 1941. III. 19. Ankara 637. 1941. III. 19. Ankara 638. 1941. III. 19. Belgrád 639. 1941. III. 20. Belgrád 640. 1941.111. 21. Szófia 641. 1941. 111. 21. Budapest 642. 1941. III. 21. Ankara 643. 1941. III. 21. Ankara Az ankarai magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek 631., 632. sz. iratok folytatásaként: Inönü elnök nem titkolta: német ag­ressziótól tart. A német nagykövet örömmel fogadta Horthy üzenetét, mert a török—magyar barátságtól a német—török viszony javulását is váija. (947) A belgrádi magyar követ jelentése a külügyminiszternek A német—jugoszláv tárgyalások elhúzódása következtében ideges légkör alakult ki Jugoszláviában; a tárgyalások sikertelenségének véleménye sze­rint az az oka, hogy a németek olasz nyomásra ragaszkodnak Jugoszlávia háromhatalmi egyezményhez való feltétel nélküli csatlakozásához, mivel Jugoszlávia a Balkánon teljesen elszigetelődött; a követ ennek ellenére bí­zik a megegyezésben. (947) A berlini magyar követ telefon-számjeltávirata a külügyminiszternek Ribbentrop március 21-re Bárdossyt Münchenbe kéreti, ahol Hitler is fo­gadni fogja. Várható Jugoszlávia csatlakozása a háromhatalmi egyezmény­hez; Ribbentrop bizalmas közlése szerint Németország Jugoszlávia hatá­rait respektálja, de nem garantálja ; célzást tett magyar revíziós igények kie­légítésére, esetleg német segítséggel. (951) Az ankarai magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Horthy üzenete török hivatalos körökben nagyon jó benyomást keltett; ugyanígy a német és angol nagyköveteknél is. (952) Az ankarai magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Bizalmasan betekintést nyert a török köztársasági elnök Hitlerhez írt vá­laszlevelébe, amely határozott hangnemben közli : Törökország területének és függetlenségének megtámadását nem tűri el, de ha a németek ettől tar­tózkodnának, lehetségesnek tartja a békés viszony fenntartását. (953) A belgrádi magyar katonai attasé jelentése a vezérkar főnökének Összefoglalja március 5. és 19. közötti távirati jelentéseit : Jugoszlávia már­cius 16-ig mozgósított, amelynek alapján arra következtet, hogy a Var­dar— Mora va -Duna—Száva vonalban fejtenének ki ellenállást. A katonai attasé szerint mozgósításra elsősorban belpolitikai okból került sor; a Né­metországgal szembeni ellenállást nem tartja valószínűnek. (954) A belgrádi magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek A külügyminiszter-helyettes szerint a jugoszláv—német megbeszélések rö­videsen eredményre jutnak, de a német csapatok átvonulásához semmi esetre sem járulnak hozzá. (956) A szófiai magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek A bolgár külügyminiszter reméli, hogy Jugoszlávia valóban csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez: Németország nem tesz területi engedménye­ket Jugoszlávia javára. (957) A külügyminiszter számjeltávirata az ankarai magyar követnek Pontos információt kér a török külügyminisztériumtól a magyar rádió állí­tólagos törökellenes kijelentéseire vonatkozóan. (957) Az ankarai magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Saracoglu és Eden ciprusi találkozóján megbízhatónak mondott informáci­ói szerint Eden javasolta, hogy Törökország lépjen be a háborúba, mivel az afrikai hadműveletek közeli befejezése révén a felszabadult erőkkel támo­gatni tudják ; értesülése szerint Saracoglu ezt elutasította, mivel Törökor­szág nem érzi magát közvetlen fenyegetettségben. (958) Az ankarai magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek A jugoszláv—német tárgyalások elhúzódását az angol propaganda kihasz­87

Next

/
Oldalképek
Tartalom