Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 5. kötet

Az iratok tartalmi kivonata és Mutatója

623. 1941. III. 13. Berlin 624. 1941. III. 13. Berlin 625. 1941. III. 13. Berlin 626. 1941. III. 13. Moszkva 627. 1941. III. 14. Belgrád 628. 1941. III. 16. Budapest 629. 1941. III. 17. Berlin 630. 1941. III. 17. Berlin 631. 1941. III. 18. Ankara 632. 1941. III. 18. Ankara A berlini magyar követ jelentése a külügyminiszternek Hassel volt belgrádi és római német nagykövet, a „Mitteleuropäischer Wirtschaftstag" elnökségi tagja ilyen minőségében magánszemélyként Belgrádba, Romániába és Bulgáriába utazik a közlekedési hálózat és gazdasági lehetőségek tanulmányozása céljából ; kéri, hogy Horthy fogadja. (934) A berlini magyar követ jelentése a külügyminiszternek Feljegyzést nyújtott át Weizsäckernek a romániai és szlovákiai német sajtó magyarellenes megnyilvánulásai miatt. A követ emlékeztet Schmidt sajtófőnök kijelentésére, hogy ilyen probléma egy sajtóegyezmény megkötésével kiküszöbölhető lenne. (935) A berlini magyar követ jelentése a külügyminiszternek Vonatkozással a 624. sz. iratra: Weizsäcker is kifogást emelt a magyar sajtó. konkrétan a „Magyarság" ellen ; kölcsönös információcserében állapodtak meg. (938) A moszkvai magyar követ jelentése a külügyminiszternek Bulgária német megszállásáról — információi szerint — a Szovjetuniót csak néhány órával az akció előtt tájékoztatták. A TASZSZ-nyilatkozat Németországnak szóló figyelmeztetés volt, amely egyben jelezni kívánta, hogy a megszállás nem a Szovjetunió beleegyezésével történt; a kölcsönös bizalmatlanság fokozódik. (940) A belgrádi magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek A külügyminiszter-helyettessel folytatott beszélgetése alapján az a benyomása, hogy Jugoszlávia mindenképpen el akarja kerülni a csatlakozást a háromhatalmi egyezményhez. Nehezíti a megegyezést, hogy Olaszország Berlint a lehető legkevesebb engedményre igyekszik rábírni. (941) A külügyminiszter feljegyzése a budapesti német követnek Bárdossy nyomatékosan kéri a német kormányt, ne garantálja Jugoszlávia területi integritását, mert az a magyar területi követeléseket lehetetlenné tenné, és ezért kedvezőtlenül hatna a magyar német viszony alakulására : emlékeztet arra, hogy a békés revíziót a jugoszláv—magyar barátsági szerződés második pontja is lehetővé teszi. (942) A berlini magyar követ telefon-számjeltávirata a külügyminiszternek Weizsäcker a jugoszláv—német tárgyalásokkal kapcsolatban biztosította Sztójayt arról, hogy magyar érdekeket érintő biztosítékokat nem adnak Jugoszláviának. (943) A berlini magyar követ telefon-számjeltávirata a külügyminiszternek Vonatkozással a 628. sz. iratra a követ felsorolja azokat az alkalmakat, amikor illetékes német tényezőket tájékoztatta a Jugoszláviával szembeni magyar revíziós igényekről. (944) Az ankarai magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Ünnepélyes fogadáson tolmácsolta Ismét Inönü köztársasági elnöknek Horthy személyes üzenetét, amelyben kifejezi reményét, hogy a két ország barátsága a jövőben is változatlanul fennmarad. (945) Az ankarai magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek 631. sz. irat folytatásaként: Inönü elnök is a két ország baráti kapcsolatainak fenntartása mellett foglalt állást, megkérdezve, Magyarország nem kerülhet-e olyan helyzetbe, ami törökellenes lépésre kényszeríti. A követ azt válaszolta, hogy a háromhatalmi egyezmény nem járhat ilyen következménnyel. (946) 86