Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 5. kötet

Az iratok tartalmi kivonata és Mutatója

450. 1940. X. 31. Ankara 451. 1940. X. 31. Berlin 452. 1940. X. 31. Róma 453. 1940. XI. 1. Berlin 454. 1940. XI. 1. Róma 455. 1940. XI. (2.) Zágráb 456. 1940. XI. 2. Ankara 457. 1940. XI. 2. Berlin tása érdekében meg kell tudni, hogy a német vagy olasz vélemény érvényesül-e. (696) Az ankarai magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek A külügyi vezértitkár közlése szerint a török szimpátia teljes mértékben Görögország oldaláVi van, jelenleg azonban nem avatkozik be. Újabb balkáni fejlemények esetén az Angliával való konzultáció alapján dönt. (697) A berlini magyar követ jelentése a külügyminiszternek Kapcsolódva a 436. sz. irathoz : a tengelyhatalmak diplomáciája továbbra is Anglia elszigetelésére és az USA háborútól való visszatartására irányul: Laval és Hitler megbeszélésein nem volt szó a francia haderőnek Anglia elleni bevetéséről. Bizonyosnak látszik, hogy Elzász-Lotaringiát elveszik. Nem lehet tudni, Spanyolország mikor lép fel aktívan Anglia ellen; megbeszélés tárgyát képezte a gibraltári szoros lezárásának kérdése. A követ valószínűnek tartja, hogy Görögország elleni olasz támadás előzetes olasz—német megállapodás alapján történt, de bizonyos, hogy a németek ezt nem túlságosan üdvözölték, és a konfliktus korlátozása áll érdekükben. A német—szovjet és szovjet—japán viszony kedvezően alakul ; Hitler diplomáciai vonalon Európa újjászervezését készíti elő. (697) A római magyar követ jelentése a külügyminiszternek Elküldi a Görögországnak átnyújtott olasz ultimátum szövegét, valamint a görög követségtől e tárgyban kapott két közleményt ; a Görögország elleni háború kimenetele véleménye szerint nem kétséges. (700) A berlini magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Bizalmas forrásból úgy értesült, hogy magyar szempontból előnyös lenne újabb nyilatkozatot tenni a tengelypolitika mellett, a követ ezt nem látja indokoltnak, és úgy véli, a szuggeszfló összefügg a görög konfliktusból esetleg kialakuló Jugoszlávia elleni katonai akcióval, vagy a kedvezőtlen hatású román propagandával, ill. állítólagos angol szimpátiával. (704) A római magyar követ jelentése a külügyminiszternek A 442. sz. iratban foglalt közlések megismétlése; továbbá Ciano informálta Antonescu látogatásáról ; Villani kifejezte reményét, hogy fogadásának külsőségeiben mérsékletet fognak tanúsítani. (705) A zágrábi magyar konzul jelentése a külügyminiszternek Horvátországban a Görögország elleni olasz hadjáratot főpróbának tekintik, egyrészt az angol támogatás szempontjából, másrészt

1 attól tartanak, hogy utána Jugoszlávia következik. Fokozott katonai előkészületek tapasztalhatók. (706) Az ankarai magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek A török köztársasági elnök parlamenti megnyitó beszéde alapján arra következtet, hogy Törökország amíg biztonságát közvetlen veszély nem fenyegeti, nem avatkozik be az olasz—görög háborúba. A tengelyhatalmakkal szemben azonban bizalmatlan; politikájának alapja továbbra is az angolokhoz fűződő szövetségi viszony, újabb háborús fejlemények esetén magatartását ez szabja meg. (708) A berlini magyar követ levele a külügyminiszterhez Clodius felhívta a figyelmét arra, hogy a magyar országzászló félárbocon tartását Berlinben a bécsi döntéssel szembeni elégedetlenség kifejezőjeként értelmezik és ez nemtetszést kelt. Sztójay tájékoztatja Csákyt, hogy Clodiusnak nem volt tudomása a Jugoszláviával szembeni jelentős magyar revíziós követelésekről, Csákyval való egykori beszélgetésre hivatkozva jelen67