Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 5. kötet

Az iratok tartalmi kivonata és Mutatója

választ. Bizalmas értesülése szerint az Anglia elleni inváziót csak a követke­ző tavasszal indítják meg. de lehetségesnek tartja, hogy ezt félrevezetés cél­jából terjesztik. (635) 401. 1940. X. 3. A berlini magyar követ jelentése a külügyminiszternek Berlin A követ véleménye szerint a háromhatalmi egyezmény a tengelyhatalmak nagy diplomáciai sikerének tekinthető. Célja az USA és a Szovjetunió sakkban tartása, bár az USA említését elkerülték, a Szovjetuniót pedig igyekeztek megnyugtatni. A bécsi döntés és a Norvégia elleni háború ki­válthatja a Szovjetunió fokozott bizalmatlanságát, ami benyomása szerint összefügg a Szovjetunió semlegességének ismételt hangsúlyozásával. (636) 402. 1940. X. 3. A moszkvai magyar követ jelentése a külügyminiszternek Moszkva Bizalmas értesülése szerint a szovjet kormány kifejezésre juttatta elégedet­lenségét a német kormánynál amiatt, hogy véleményét a bécsi döntés meg­hozatalánál nem vették figyelembe, holott a szomszédos Románia területi státusának megváltoztatása a Szovjetuniót közelről érinti. A követ úgy tud­ja, hogy ilyen kérdésekben a szovjet—német egyezmény konzultációt ír elő ennek ellenére valószínűnek tartja, hogy a szovjet elégedetlenségnek nem lesz visszahatása a szovjet—német viszonyra. (637) 403. 1940. X. 4. A londoni magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek London Barcza információt kér: megfelelnek-e a valóságnak azok a sajtóhírek, hogy Magyarország, Jugoszlávia és Románia német nyomásra megszakítja diplomáciai kapcsolatait Angliával; valóban egy pártba tömörültek-e a nyilaskeresztesek Szálasi vezetésével, megengedte-e a magyar kormány a tisztviselőknek, hogy belépjenek a nyilaskeresztes pártba? (638) 404. 1940. X. 7. A római magyar követ telefon-számjeltávirata a külügyminiszternek Róma Nickl jelentését továbbítja, mely szerint az olaszok sürgetik a magyar segít­séget élelmezési nehézségeik enyhítésére. Gyors döntést kér, elhúzódása az olasz szállítások leállítását és a viszon\ megromlását vonhatja maga után. Olaszok a román szállítási készséget érvként használják fel. (639) 405. 1940. X. 7. A londoni magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek London Angol alattvalók lejáratása és bántalmazása miatt angol részről komolyan mérlegelik a diplomáciai viszony megszakítását Romániával; ezzel a való­színűleg bekövetkező román kezdeményezést is meg akarják előzni. Erdélyi magyarok üldözése miatt a követ szerint szimpátiahangulat tapasztalható Magyarország iránt. (640) 406. 1940. X. 7. A külügyminiszter leirata a berlini magyar követnek Budapest A bécsi döntés értelmében szeptember 14-én magyar—román tárgyalások kezdődtek Budapesten az Erdély északi részének átadásával kàpcsolatos ügyek rendezésére; a kérdésköröknek megfelelő albizottságokban folyó tárgyalások általában eredménytelenek, hiányzik a román megegyezési készség. A külügyminiszter szükségesnek tartja, hogy Berlin és Róma nyo­mást gyakoroljanak Bukarestre, mindenek előtt a következő kérdésekben : a vasúti közlekedés biztosítása Erdélyben, a gördülő anyag felosztása, a ha­tárvonal pontos megvonása. (640) 407. 1940. X. 8. A külügyminiszter számjeltávirata a római magyar követnek Budapest A Magyarország elleni román propagandahadjárat után elkezdődött az er­délyi magyarok üldözése; a magyar menekültek száma közel 50000 fő, ma­gyar kormány tagadja a visszacsatolt részeken elkövetett atrocitásokat, ro­mánok kiutasításával válaszol, a budapesti német és olasz követnek össze­foglalót adott át a magyar sérelmekről. (642) 61

Next

/
Oldalképek
Tartalom