Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 5. kötet
Iratok - III. A bécsi döntés végrehajtása. A háromhatalmi egyezmény létrejötte és Magyarország csatlakozása az egyezményhez. A Balkán-háború megindulása (1940. szemptember 1.—1940. november 23.)
353. ' A POZSONYI MAGYAR KÖVET JELENTÉSE A KÜLÜGYMINISZTERNEK Berlin, 1940. szeptember 12. Szigorúan bizalmas! 197/pol.—1940. Ribbentroppal folytatott hosszabb beszélgetésem során — amelyről egyidejűleg 207/pol. főn.—1940 szám alatt 4 8 jelentek — szóba került Törökország magatartásának kérdése is. A kérdésre a külügyminiszter terelte a beszédet s leghevesebben kelt ki a török kormánynak előtte érthetetlen németellenes politikája ellen. Nem érti, mi lehet ennek a politikának alapja és milyen reményeket fűzhetnek a törökök egy esetleges angol győzelemhez. Saját véleményemként kifejtettem előtte, hogy a törökök magatartását alkalmasint az oroszoktól való félelmük indokolhatja. Az oroszok évszázados aspirációi a Bosporusra kétségtelenül ma is megvannak és tartaniok kell attól is, hogy a világháború után Törökország által bekebelezett területek visszaszerzésére csak a legközelebbi alkalmat várják be. Feltételezhető, hogy a Szovjetuniónak ilyen irányú támadásait angol segítséggel inkább lenne lehetséges kivédeniök, mint német segítséggel. Közöltem Ribbentroppal azon híreket is, amelyek szerint a török kormány tagjai és az elnök úgy személyes kapcsolataik révén, mint állítólag anyagi vonatkozásokban is angol befolyás alatt állanának. Számításba veendő minden esetre az is, hogy Izmet Inönü elnök kormányzása mindinkább a diktatúra jellegét ölti fel s ismeretes, hogy semmiféle olyan befolyást nem enged érvényre juttatni, amely nézetétől eltérő. Ribbentrop általában osztotta nézetemet s utalva jó viszonyunkra Törökországgal, felkért, hogy tolmácsoljam Nagyméltóságodnak kérdését, vájjon ebből kifolyólag nem gyakorolhatnánk némi befolyást a törökökre, hogy németországi viszonyukat normális mederbe tereljék, illetőleg, hogy kimondottan angolbarát irányzatukat revideálják Németország javára. Válaszomban biztosítottam a külügyminisztert, hogy Nagyméltóságod bizonyára szívesen fogja megkísérelni befolyásának gyakorlását a török kormányra, de számítva Inönü elnök ismeretes megközelíthetetlenségével, attól tartok, ilyen kísérlet aligha fog sikerrel járni. Ribbentrop eme kérésének számunkra bizonyos értéket tulajdonítok. Kérem ezért Nagyméltóságodat, hogy annak teljesítése érdekében megfelelőnek látszó lépéseit megtenni s ezekről, valamint esetleges eredményeiről engem olyan célból tájékoztatni méltóztassék, hogy Ribbentroppnál a kérdésre visszatérhessek. « Sztójay s. k. m. kir. követ Küm. K 83. Berlini Követség — 1940 9. cs. Másolat. 4 8 Lásd e kötet 356. sz. iratát. 587