Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 5. kötet

Az iratok tartalmi kivonata és Mutatója

371. 1940. IX. 20. Róma 372. 1940. IX. 20. Berlin szágon. amelyek egyes magyar körökben bizalmatlanságot keltettek a német népcsoportokkal szemben. (598) 370. 40. IX. 19. A berlini magyar követ jelentése a külügyminiszternek Berlin Kapcsolatban a 366., 368. és 369. sz. iratokkal : a követ részletesen ismerteti Frickkel folytatott beszélgetését, s hangsúlyozottan kiemeli a német belügyminiszter megjegyzéseit a magyar „feudális" rendszerről, s azon véleményét, hogy bizonyos szociális reformok Magyarországon elkerülhetetlennek látszanak, mindenekelőtt a földbirtokviszonyok megváltoztatásával, bár belátja, hogy a háború alatt a termelés színvonalának biztosítása miatt birtokreformot nem lenne célszerű végrehajtani. A háborúval kapcsolatos kijelentései alapján a követnek az a benyomása, hogy Anglia megszállása október végéig megtörténik. (600) A római magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek A spanyol nagykövet szerint Gibraltár elfoglalása Spanyolország háborúba lépését jelentené, amit gyenge tengeri és légi flottája miatt el akar kerülni. A sajtó szerint Ribbentrop római tárgyalásainak fontos pontja a Balkánkérdésben kidolgozandó egységes álláspont. (602) A berlini magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Kapcsolatban a 366. és 368. számú iratokkal a külügyi hivatal szerint Budapesten nem csak németellenes hangulat van kialakulóban, hanem az Anglia iránti érdeklődés is ismét felülkerekedett. A követ javasolja, az ilyen hangulat elleni fellépést, nehogy a német—magyar viszonyban jóvátehetetlen zavarok keletkezzenek. (602) 373. 1940. IX. 20. A római magyar követ jelentése a külügyminiszternek Róma Villani beszámol Ribbentrop német külügy-, és Suner spanyol külügyminiszter egyidejű látogatásáról; feltételezi, hogy Ribbentrop látogatása a további katonai és politikai együttműködés szempontjából egyaránt nagy jelentőségű; a két nagyhatalom turópa újjárendezésének kérdését kívánja megoldani, főleg a görög és jugoszláv területi problémákat, valamint Törökországnak a tengelyhatalmakhoz való viszonyát. Suner látogatását Spanyolországnak a tengely politikájába való bekapcsolása miatt tartja jelentősnek, amelynek sarkkérdése a gibraltári probléma (vö. 371. sz. irat). (603) A belgrádi magyar követség ideiglenes ügyvivőjének jelentése a külügyminiszternek A francia, bolgár, jugoszláv sajtó, valamint Sztoilov bolgár követtel folytatott beszélgetése alapján a követ arról tudósít, hogy a bolgár—jugoszláv viszony a bolgár területi követelések miatt megromlott. Bár Stoilov bizalmas közlése arra utal, hogy Jugoszlávia Bulgáriával és Magyarországgal hajlandó a területi kérdésekről tárgyalni, a követ helyesebbnek tartaná, ha Magyarország Bulgária példáját követve területi követelésekkel lépne fel, és ezzel feszült légkört teremtene Jugoszláviával. (605) A zágrábi magyar konzul levele a politikai osztály vezetőjének A konzul úgy érzi, hogy a Horvátországért folyó német—olasz konkurenciaharcban „kulcshelyzetet" élvez, amelyet információszerzésre használ fel. Kapcsolatba került a Pavelic-féle nacionalisták egyik vezető emberével, beszélgetésük alapján az a benyomása, hogy az olaszbarát nacionalistáknak nincs komoly bázisuk, s a tervezett horvát akció nem ígér sikert. (606) 376. 1940. IX. 21. A római magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Róma Kapcsolatban a 367. sz. irattal ; Giannini, az olasz külügyminisztérium külkereskedelmi osztályának vezetője kérte, hogy a magyar kormány ne szállítsa le a líra felárát az olasz—magyar vegyesbizottság ülése előtt, mert ez 374. 1940. IX. 20. Belgrád 375. 1940. IX. 20. Zágráb 57