Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 5. kötet

Az iratok tartalmi kivonata és Mutatója

353. 1940. IX. 10. Pozsony 354. 1940. IX. 11. Belgrád 355. 1940. IX. II. Belgrád 356. 1940. IX. 12. Berlin 357. 1940. IX. 12. Berlin 358. 1940. IX. 13. Budapest 359. 1940. IX. 13. Róma 360. 1940. IX. 13. Róma 361. 1940. IX. 13. Lisszabon A pozsonyi magyar követ jelentése a külügyminiszternek Bizalmas értesülései szerint Tuka és Mach bécsi megbeszélésein területi követeléseket vetettek fel Magyarország ellen; a Magyarországon élő szlovák kisebbség helyzetének rendezését követeli a szlovák sajtó is. (579) A belgrádi magyar követ jelentése a külügyminiszternek A bécsi döntés kedvező fogadtatását — mivel a háborús veszélyt e térségben egyelőre likvidálta —

; Jugoszláviában, lassan felváltja az aggodalom az iránt, hogy a magyar revíziós követeléseket most már a déli területekre fogják kiterjeszteni. (582) A belgrádi magyar követ jelentése a külügyminiszternek Jugoszláv politikai körök — bár tartanak attól, hogy bolgár és magyar részről előbb-utóbb fel fogják vetni a területi rendezés kérdését — remélik, hogy a baráti viszonyra való tekintettel a követelések nem lesznek túlzottak. A belgrádi német követ szerint a jugoszláv kormány bizonyos nem messze menő területi engedményekre hajlandó lenne bolgár és magyar vonatkozásban, de nem mernek a kérdéshez nyúlni, attól félve, hogy az olaszok is fellépnek követeléseikkel. (583) A berlini magyar követ jelentése a külügyminiszternek A követnek — Ribbentroppal folytatott beszélgetése alapján —az a benyomása, hogy a tengelyhatalmak csak az erős magyar nyomás hatására szánták el magukat az erdélyi kérdés gyors rendezésére. Ribbentrop kifejtette, hogy Magyarország sorsa szorosan Németországhoz van kötve; felvetette az erdélyi kisebbségi kérdés rendezését lakosságcsere útján. Sztójay hangoztatva ugyan, hogy a Jugoszláviával szembeni területi igény nem aktuális, a délvidéki magyar követelésekről tájékoztatta Ribbentropot, aki viszont a bécsi német—magyar kisebbségi megállapodás végrehajtásának szükségességét hangsúlyozta. (584) A berlini magyar követ jelentése a külügyminiszternek A 356. sz. irattal kapcsolatban : Ribbentrop a jó török—magyar kapcsolatokra tekintettel kérdezi, képes lenne-e Magyarország hatást gyakorolni a török—német viszony javítása érdekében. (587) A külügyminisztérium jegyzéke a budapesti német követségnek Kapcsolatban a 348. sz. irattal: a külügyminisztérium kéri a német követséget, hogy értesítsék a Magyarország területén áthaladó német kórházszerelvény indulásának időpontjáról, és hogy a szokásos egészségügyi előírásokat tartsák be. (588) A római magyar követ jelentése a külügyminiszternek Ciano azokkal a sajtóhírekkel kapcsolatban, hogy Románia tárgyalások útján kívánja megváltoztatni a bécsi döntést, megjegyezte, hogy a döntés végleges, megváltoztatására nincs lehetőség; a területek fegyveres visszaszerzése reménytelen, mert a tengelyhatalmak a háborút nem veszthetik el. Antonescu hatalomátvételét az olasz sajtó rokonszenvvel fogadta, bár nem nagyon hisznek a sikerben. (589) A római magyar követ jelentése a külügyminiszternek Az olasz helyettes vezérkari főnök, valamint a német katonai és légügyi attasék véleménye szerint az Anglia elleni invázió előkészületei befejeződtek, s így a döntő csapás s ezzel a háború befejezése — Európában már nem késhet soká. (590) A lisszaboni magyar követ jelentése a külügyminiszternek Lisszaboni német diplomatákkal és újságírókkal folytatott beszélgetései alapján a követ azt a benyomást nyerte, mintha a németek a nagy katonai 55