Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 5. kötet
Iratok - II. A második bécsi elöntés (1940. június 27.—1940. augusztus 31)
nézetének adott kifejezést, hogy e kérdést semmiképpen sem szabad fegyverrel megoldani, s érdeklődött, vájjon e témáról a katonai attaché véleménye szerint beszélhet-e gróf Teleki Mihállyal és a követtel (lásd a katonai attaché 2009/475 k. a. — 1940. sz. jelentését). 41 6 A katonai attaché igenlő válaszára aznap este a vacsora folyamán — amikor is Darrétól jobbra Teleki gróf, balra én foglaltam helyet — Darré tényleg rátért fenti témára és úgyszólván a vacsora egész ideje alatt de még azután is legbehatóbban foglalkozott e kérdéssel. Bevezetésképpen hivatkozott a katonai attachéval folytatott beszélgetésére és mindenekelőtt arról igyekezett bennünket meggyőzni, hogy őszinte szimpátiákat táplál Magyarországgal szemben és hogy Magyarország sorsa és boldogulása szívén fekszik. Rámutatott arra, hogy Magyarország Németország mellett milyen kedvező helyzetbe kerülhetne, ha barátságunkban zavaró momentumok nem következnek be. Azt hiszi, hogy reánk szép jövő várhat, ha a birodalmi kancellár és közöttünk lévő viszony és hangulat csorbát nem szenved. Sajnálattal állapította meg, hogy a múltban voltak nézeteltéréseink —úgy láttam, hogy evvel a cseh kérdés következtében előállott feszültségre célzott —, és nagyon hangsúlyozta, mily katasztrofális következményekkel járhat, ha most egy újabb esemény következtében a birodalmi kancellárral ellentétbe kerülnénk. Ő, mint a Führernek sok év 41 6 A katonai attasé ugyanezen a napon kelt jelentése, amelyet a vezérkari főnök augusztus 26-án küldött át a külügyminiszternek, a következőket tartalmazta : „2009/475. k. a. — 1940. 1. Augusztus 19-én: Alkalmam nyílott Darré birodalmi élelmezési és földművelésügyi miniszterrel - ki a nemzeti szocialista párt szélsőjobboldali csoportjához tartozik — négyszemközt beszélni. Szóba hoztam az erdélyi kérdést. Válaszának lényege a következő : A közlekedés és szállítás óriási mérvű fejlődése ma már elérte azt a fokot, hogy Európa bejárásához és gazdasági megszervezéséhez csupán annyi idő, illetve annyi nehézség leküzdése szükséges, mint amennyi ezideig egyetlen egy európai államban szükségeltetett. A Német Birodalomnak, mely európai értelemben gondolkodik és cselekszik, ennek megvalósíthatásáért áldozatokat kellett hoznia s azokat meg is hozta az európai békés gazdálkodás és tartós béke elérhetése érdekében. Ily áldozatok azok, melyeket a Német Birodalom hozott a tiroli, a szovjetoroszországi, és a balti államokban élő németek hazatelepítésével, csakhogy az Olasz Birodalom szövetségét megnyerhesse és Szovjetoroszországgal a fennállott ellentéteit elsimíthassa és kiküszöbölhesse. Felesége észt születésű és ott is nevelkedett, mégis az egyéni érzelmi momentumokat félretéve, a német közösség érdekében azt mondja, hogy e kis államok feláldozása és megszüntetése az európai béke fenntartását jelentette. A magyar—román kérdést illetően teljes szimpátiája a mi oldalunkon van. Ennek következtében azt kell mondania, hogy a magyar—román megegyezésnek feltétlenül békés úton kell bekövetkeznie, miután egy háborús bonyodalom kihatásai előre nem látható következményekkel járnak, amiket minden eszközzel el kell hárítani. Válaszom érdekeink és jogos követeléseink felemlítése után az volt, hogy a béke fenntarthatása érdekében is a Német Birodalomnak hatalmi szavával az igazságnak megfelelően Magyarországot kell támogassa. Beszélgetésünk itt félbeszakadt, majd ugyanaznap este folytatódott, amikor is Darré miniszter szószerint nekem azt mondotta : » Es darf unter keinen Umständen zu einem Kriege zwischen Ungarn und Rumänien kommen!« Majd megkérdezte tőlem, vajon gr. Teleki földművelésügyi miniszter úr Őnagyméltóságával beszélhet-e az erdélyi kérdésről. Azt válaszoltam, hogy kérném is erre, mire Teleki gróffal és Sztójay követtel beszélt is. — Erről a követ úr külön jelent. 503
