Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 5. kötet

Az iratok tartalmi kivonata és Mutatója

272. 1940. VIII. 6. Budapest 273. 1940. VIII. 7. Szófia 274. 1940. VIII. 8. Budapest 275. 1940. VIII. 7. Budapest 276. 1940. Vili. 8. Berlin 277. 1940. VIII. 9. Bukarest 278. 1940. VIII. 9. Róma 279. 1940. Vili. 10. Budapest pitására a román—magyar tárgyalások esetleges meghiúsulásáért; ennek elkerülése érdekében javasolja, hogy német hivatalos helyen csak a legfontosabb román megnyilatkozásokat tegyék szóvá, s hogy a magyar sajtó ne hangsúlyozza túlságosan Magyarországnak a románokénál kedvezőbb németországi pozícióit. (419) A vezérkari főnök átirata a külügyminiszternek Bizalmas jelentés Károly román király és Fabricius bukaresti német követ megbeszéléséről, amelyen a román uralkodó belpolitikai okokból tárgyalások elhalasztását kérte. (421) A szófiai magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek A bolgár külügyminiszter tudomásul vette a 260. sz. irat tartalmát, de megjegyezte. amennyiben a tárgyalások Romániával lehetővé teszik Dobrudzsa megszállását, arról a közvéleményre való tekintettel nem mondhatnak le. (423) A külügyminiszter leirata a bukaresti magyar követnek Tájékoztató a román kormány megbízottjával. Bossy követtel folytatott tárgyalásról ; Bossy kijelentette, küldetése csak félhivatalos, azzal a céllal, hogy kipuhatolja, a magyar kormány alkalmasnak tartja-e a pillanatot az összes problematikus kérdés megtárgyalására; Csáky utasítja a követet, hogy a mellékelt emlékiratot sürgősen juttassa el a román külügyminiszterhez, mivel Bossy a felhatalmazás hiányára hivatkozva nem volt hajlandó azt átvenni. (424) A magyar kormány emlékirata a román kormánynak A magyar kormány a jövőbeni együttműködés reményében hajlandó kompromisszumot kötni a trianoni békeszerződés által Romániának juttatott területekre vonatkozólag; a magyar kormány a megegyezés után, amelyet néhány napon belül lehetségesnek vél, kész elfogadni a lakosságcsere gondolatát egész Románia területére; amint a román kormány késznek nyilatkozik a fenti eljárás elfogadására, a magyar kormány ismertetni fogja Romániával a méltányosnak tartott új határokat. (425) A berlini magyar követ jelentése a külügyminiszternek Sztójay figyelmezteti a külügyminisztert, hogy a müncheni találkozó óta a magyar—román tárgyalásokkal kapcsolatos rendszeressé váló magyar panaszok nemtetszést váltanak ki Berlinben; benyomása szerint a németek a legkisebb mértékben sem akarnak beavatkozni a magyar—román tárgyalásokba; Sztójay ezért javasolja, hogy a panaszokat gyűjtsék, és erről őt rendszeresen tájékoztassák, hogy a tárgyalások zátonyra jutásakor kész anyaggal léphessenek fel. de egyebekben. így a sajtóban is, fogják vissza a románellenes kirohanásokat és a német támogatásra utaló kijelentéseket. (427) A bukaresti magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Jelentés a 275. sz. irat átadásáról a román külügyminiszternek; Manoilescu mielőbbi választ ígért az emlékiratra, sa tárgyalások székhelyéül Turnu Severint javasolta. (429) A római magyar követ jelentése a külügyminiszternek Jelenti, hogy közölte Cianóval a 274. sz. iratban foglaltakat, és átadta Teleki miniszterelnök levelét (265. sz. irat); a követ hivatkozva a Jugoszláviával kapcsolatos híresztelésekre és az állandó olasz csapateltolásokra északkelet felé, ajánlatosnak tartaná a magyar kormány időben való felkészülését egy esetleges Jugoszlávia elleni olasz támadásra. (430) A budapesti német követ feljegyzése a külügyminiszternek A követ értesülései szerint a szatmári német lakosság körében elterjedt a híre a magyar csapatok bevonulásának ; felelőtlen magyar elemek, különösen 45