Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 5. kötet
Az iratok tartalmi kivonata és Mutatója
280. 1940. VIII. 10. Bukarest 205. 1940. VII. 17. Bukarest 206. 1940. VII. 18. Budapest 207. 1940. VII. Berlin 18. 208. 1940. VII. Berlin 18. 209. 1940. VII. 19. Berlin 210. 1940. VII. 20. Budapest ügyminisztériumban: hasznos volna, ha a német és olasz kormány kifejezésre juttatná a román kormány előtt, hogy sajtókampányukkal megzavarják a tengelyhatalmak számára fontos délkelet-európai békét. (337) A bukaresti magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek A bukaresti olasz követ szerint a román kormány hajlandó lenne tárgyalásokat kezdeni Magyarországgal és területi engedményeket tenni, ha ezt úgy lehetne beállítani, mintha Románia nem kényszernek engedve, hanem magasabb érdekből hozna áldozatokat és ennek ellenében megszerezhetné a tengelyhatalmak védelmét és Magyarország szövetségét. A jugoszláv közvetítési kísérletet a román kormány azért dezavuálta, mert benyomása szerint, Magyarországon máris az a felfogás uralkodik, hogy Románia kényszerhelyzetében nem tehet mást, mint enged a magyar követeléseknek; ha magyar részről továbbra is a kényszerhelyzetet akarnák kidomborítani, ezzel csak Románia katonai ellenállását provokálnák. (337) A bukaresti magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Kapcsolatban a 204. sz. irattal; A jugoszláv közvetítési kísérlet dezavuálásának okát a bukaresti német követ is úgy magyarázza, mint az olasz követ; Fabricius azt tanácsolta a román külügyminiszternek, hogy mivel Belgrádon át a román kormány pozitív választ kapott a magyar kormánytól, a felajánlott tárgyalásokat kezdje el. (339) A külügyminiszter számjeltávirata a berlini magyar követnek A 203. sz. irattal kapcsolatban közölje a külügyminisztériumban, hogy a román sajtó tovább folytatja támadásait Magyarország ellen; a magyar lapok továbbra is tartózkodó magatartásra kapnak utasítást, ez azonban nem tartható fenn, ha a román sajtó nem hagyja abba támadásait; a román sajtókampány célja az, hogy a két ország közötti légkört oly mértékben megrontsa, amely lehetetlenné teszi a tárgyalások megindítását. (339) A berlini magyar követ jelentése a külügyminiszternek Jelentés Németország katonai helyzetéről és terveiről, Hitler július 19-i várható beszédéről; Hitler nem óhajtja az angol világbirodalmat felborítani, mert miután kontinentális győzelmét elérte, érdeke volna Angliával megegyeznie; keleti irányban, lengyelországi területeken első vonalbeli német hadosztályok vonulnak fel. A követ felfogása szerint Magyarország helyzete a müncheni találkozó után lényegesen megjavult. (340) A berlini magyar katonai attasé jelentése a vezérkari főnökség 2. osztályának Az attasé információi szerint az Anglia elleni német felvonulás befejeződött ; a támadás megindulását az attasé júliusban valószínűnek tartja ; a német haderő átcsoportosítása Franciaországból Lengyelország területére tovább tart; német katonai vezetők részéről a magyar revíziós követelések iránt megértés mutatkozik, csak az Anglia elleni támadás előtti időpontot nem tartják alkalmasnak azok tényleges megvalósítására. (341) A berlini magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Hitler beszéde alkalmával a követ javasolja, hogy Horthy, Teleki és Csáky táviratilag üdvözöljék Hitlert, Göringet és Ribbentropot, és a sajtó megfelelőképpen méltassa a német hadsereget. (345) A vezérkari főnök átirata a külügyminiszternek A külügyminiszterek útján megállapodást létesített a Szovjetunióval, valamint Bulgáriával arról, hogy egy Románia elleni háború esetén a román hadsereg fogságba esett nem román nemzetiségű katonái viszonosság alapján megkülönböztetett elbánásban részesüljenek, és számra való tekintet 37