Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 5. kötet

Az iratok tartalmi kivonata és Mutatója

165. 1940. VII. 4. Berlin 166. 1940. VII. 4. Berlin 167. 1940. VII. 4. Berlin 168. 1940. VII. 4. Belgrád 169. 1940. VII. 4. Róma 170. 1940. VII. 5. Berlin 171. 1940. VII. 5. Budapest nyal összefüggő értesüléseit, ama véleményének ad kifejezést, hogy óvakod­ni kell a szovjet német viszony őszinteségének kétségbe vonásától, akár a hivatalos, akár a sajtómegnyilatkozásokban. (275) A berlini magyar követ levele a külügyminisztérium politikai osztálya vezető­jének A követ utalva korábbi jelentéseire, amelyekben Hitler álláspontját ismer­tette Szlovákiával kapcsolatban, úgy véli. hogy ezen álláspont megváltozá­sára nincsenek bizonyítékok. (277) A berlini magyar követ jelentése a külügyminiszternek Kapcsolatban a 164. sz. irattal, a követ javasolja, hogy a küszöbön álló tár­gyalások alkalmával valamilyen formában fejezze ki a magyar kormány együttműködési szándékát Németországgal; erre a legalkalmasabbnak a kormányzói üzeneteket és kormánydeklarációt tartaná. (279) A berlini magyar katonai attasé jelentése a vezérkar főnökének Az attasé részletesen ismerteti felfogását Magyarország helyzetéről Bessza­rábiának a Szovjetunióhoz való csatolása után; a német háborús célkitűzé­sek, a szovjet- német viszony és Délkelet-Európa helyzetének elemzése alapján megállapítja, hogy Magyarország önálló külpolitikát nem folytat­hat, és mindenben Németország terveihez szükséges igazodnia. (281) A belgrádi magyar követ jelentése a külügyminiszternek A belgrádi német követ hangsúlyozta, igen kívánatos volna, hogy a magyar kormány minden erőszakos akciótól tartózkodna Romániával szemben, mely zavarólag hathatna az Anglia ellen küszöbön álló támadásra; az erő­szakos beavatkozást azért is feleslegesnek tartja, mert véleménye szerint a háború utáni újjárendezésnél Magyarország meg fogja kapni azokat a terü­leteket, amelyekre jogosan igényt tarthat. (285) A római magyar katonai attasé jelentése a vezérkari főnöknek Kapcsolatban a 130. sz. irattal ; jelentés Mussolinivei és Cianóval folytatott megbeszéléséről az erdélyi kérdéssel kapcsolatos miniszterelnöki levél át­adása alkalmával; Mussolini kijelentette, hogy a magyar követeléseket a berlini német—magyar—olasz tárgyalásokon tisztázni kell; most Magyar­országnak Erdélyhez vagy egy részéhez joga van ; amennyiben fegyveres fel­lépésre kerülne sor, Olaszország visszatartaná Jugoszláviát a beavatkozás­tól, és jelentős mennyiségű fegyvert szállítana Magyarországra; az attasé benyomása szerint Mussolini teljes mértékben támogatja a magyar követe­léseket, ugyanakkor célszerűnek tartaná, ha Cianót részletesen tájékoztat­nák Erdély történelméről. (286) A berlini magyar köret számjeltávirata a külügyminiszternek Weizsäcker ismertette a német kormány július 4-i jegyzékét (161. sz. irat), nyomatékosan kérte a követet, hívja fel kormánya figyelmét azokra a sú­lyos következményekre, amelyek a magára hagyott Magyarországra hárul­nának, ha háborúba keveredne Romániával. Weizsäcker Kárpát-Ukrajna kérdését nem tartja aktuálisnak, s nem hiszi, hogy a Szovjetunió követelése­ket támasztana e területre. Sztójay hangsúlyozza ama meggyőződését : ha a magyar kormány nem fogadja el a német jegyzék ajánlatát. Magyarorszá­got teljesen elejtenék, és nyugati határai is kérdésessé válnának. (292) A külügyminiszter számjeltávirata a berlini magyar követnek A 170. sz. irattal kapcsolatban közli, hogy Molotov kijelentette a moszkvai magyar követnek : a Szovjetuniónak nincsenek területi követelései Magyar­országgal szemben, és az erdélyi magyar területi követeléseket megalapo­zottnak tartja. A követ személyes tájékoztatására Csáky ismerteti Molotov 32

Next

/
Oldalképek
Tartalom