Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 5. kötet
Az iratok tartalmi kivonata és Mutatója
156. 1940. VII. 3. Bukarest 157. 1940. VII. 3. Moszkva 158. 1940. VII. 3. Athén 159. 1940. VII. 4. Moszkva 160. 1940. VII. 4. Róma 161. 1940. VII. 4. Budapest 162. 1940. VII. 4. Belgrád 163. 1940. VII. 4. Moszkva 164. 1940. VII. 4. Berlin milyen magatartást tanúsítana egy magyar- román konfliktus esetén, és igyekezzék megállapítani, vannak-e a Szovjetuniónak további tervei Romániával kapcsolatban. (268) A bukaresti ideiglenes ügyvivő számjeltávirata a külügyminiszternek Bukaresti diplomáciai körök az angol—francia garanciáról való lemondásban a német garancia kérésének előkészítését látják. (269) A moszkvai magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek A 135. és 144. sz. iratokkal kapcsolatban Molotov kijelentette, hogy a Szovjetunió még nem vette fel ténylegesen a diplomáciai kapcsolatokat Jugoszláviával, és Belgrád magatartására ezért sem gyakorolhat befolyást, amely egyébként is indokolatlan volna. (269) Az athéni magyar követ jelentése a külügyminiszternek Az athéni olasz követ ama véleményének adott kifejezést, hogy Bulgária revíziós igényeinek kielégítése Romániával szemben fontosabb, mint Magyarországé; Velics véleménye szerint az olasz követ álláspontja azt az olasz felfogást tükrözi, amely a dobrudzsai kérdés megoldását a nehezebb erdélyi kérdéstől függetlenül kívánná megoldani, mert Bulgária revíziós igényeinek részleges kielégítésétől a bolgár—görög viszony rendezésének megkönnyítését várja. (270) A moszkvai magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Molotov nem tartja megoldhatónak a magyar kormánynak a csángó községek átadására vonatkozó javaslatát, mert az ilyen megegyezés gyengítené a Romániával létrejött új határ értékét. (271) A római magyar katonai attasé távirata a vezérkar főnökének Mussolini melegen felkarolja az erdélyi kérdést; Olaszország hajlandó később, ha a bandaharcok eredménytelenek lennének, fegyverrel támogatni Magyarországot és lekötni Jugoszláviát. (272) Napijelentés ErdmannsdorfTbudapesti német követ és gróf Csáky István külügyminiszter megbeszéléséről A német követ ismertette kormánya álláspontját, amelyben a balkáni béke fenntartását hangsúlyozzák és egy Románia elleni háború esetén a teljes felelősséget Magyarországra hárítják; a területi revízió kérdését Olaszországgal együtt készek megvitatni, amennyiben Magyarország figyelembe veszi a tengelyhatalmak kívánságát; Csáky hangsúlyozta, hogy a magyar kormány Németországgal összhangban kívánja Romániával szembeni igényeit megvalósítani. (272) A belgrádi magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek A követ ismertette a jugoszláv külügyminiszterrel azokat a feltételeket, amelyek Magyarország beavatkozását vonják maguk után Románia ellen, megjegyezte, hogy a helyzetet súlyosnak látja, mert román részről még semmi sem történt a viszály közvetlen tárgyalások útján való rendezésére; Cincar-Markovic bejelentette, hogy közvetítő kísérleteit tovább fogja folytatni ; a magyar—román megbeszélések megindulásának fő nehézségeit a folyamatos román kormányválságban látja. (273) A moszkvai magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek A 159. sz. irattal kapcsolatban Molotov közölte, hogy a bukovinai csángók átadását továbbra sem tartja indokoltnak, de az ismételt magyar kérésre utasítást adott a kérdés részletes megvizsgálására. (274) A berlini magyar követ jelentése a külügyminiszternek A követ, ismertetve az Anglia elleni háborúval és a német—szovjet viszony31