Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 5. kötet

Az iratok tartalmi kivonata és Mutatója

keztében feltételezhető Románia támadó fellépése Magyarország ellen; a magyar kormány haladéktalanul megteszi a szükséges katonai intézkedéseket. (237) 124. 1940. VI. 29. A londoni magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek London Információk Anglia állítólagos békepuhatolózásairól spanyol és svéd közvetítés segítségével ; a román kérdésről az angol sajtó továbbra is tárgyilagosan ír, ezért a követ megerősítve látja ama nézetét, hogy Anglia még erkölcsi támogatást sem nyújtana Romániának. (238) 125. 1940. VI. 29. A bukaresti magyar követ telefon-számjeltávirata a külügyminiszternek Bukarest A 119. sz. irat utasításainak megfelelő jegyzék átadásakor a román külügyminiszter, fenntartva az írásbeli válaszadás jogát, semleges jellegű válaszában kijelentette, hogy a mozgósításnak nincs politikai jellege, nem irányul Magyarország ellen, s csak a belső dinasztikus nehézségek ellensúlyozására szolgál. (239) 126. 1940. VI. 29. A belgrádi magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Belgrád Smiljanic szerint a bolgár külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy Bulgária csak békés eszközökkel akarja megvalósítani területi követeléseit Romániával szembe : s ugyanezt reméli Magyarországtól is, hiszen a tengelyhatalmak hajlandónak látszanak későbbi időpontban a követelések támogatására; Smiljanic megígérte: a román kormányra csillapítólag fog hatni. (240) 127. 1940. VI. 29. A moszkvai magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Moszkva A 99. sz. irattal kapcsolatban közli: Dekanozovval folytatott beszélgetése arra enged következtetni, hogy a román—magyar problémával tisztában van, és megérteni látszott, hogy Magyarország nem mond le területi követeléseiről; személyes véleményeként kijelentette, hogy a Szovjetunió nincs érdekelve az erdélyi kérdésben. (240) 128. 1940. VI. 29. A római magyar követ jelentése a külügyminiszternek Róma Részletesen ismerteti a 111. sz. iratban jelentett beszélgetését Cianóval, s saját benyomásaként hozzáfűzi, hogy mindaddig, amíg a szovjet kormány régi tartományainak visszaszerzésére szorítkozik, a tengelyhatalmak nem lépnek fel a Szovjetunió ellen ; Románia elsősorban mint nyersanyagtermelő és exportáló ország érdekli a tengelyhatalmakat; a magyar kormánynak tett olasz ígéretek beváltásának mértéke a háború utáni általános rendezéskor Mussolini akkori berlini befolyásától fog függni. (241) 129. 1940. VI. 30. Napijelentés Crucescu budapesti román követ és Vörnle külügyminiszter-heBudapest lyettes megbeszéléséről Crucescu kormánya megbízásából közölte, hogy a román mozgósítás nem irányul senki ellen, Románia szomszédaival békés viszonyban akar élni; Vörnle a besszarábiai és bukovinai csapatok Erdélybe irányítására hivatkozva kétségbe vonta ennek a közlésnek az őszinteségét. Hivatkozva a jugoszláv kormány közvetítési kísérletére saját véleményeként kifejtette, hogy a magyar kormány az erdélyi kérdést békésen szeretné megoldani, s ez természetesen kompromisszumos megoldást eredményezne, míg a háború a 100%-os megoldást jelentené; békés tárgyalások esetén à magyar kormány talán foglalkozna a lakosságcsere gondolatával is. (242) 130. 1940. VI. 30. A római magyar katonai attasé jelentése a vezérkari főnöknek Róma Cianóval folytatott beszélgetésén kifejtette elképzeléseit a Romániával szembeni revíziós követelések megvalósításáról katonai szempontból; az attasé benyomásai szerint szükséges lenne, hogy valamelyik vezető magyar államférfi mielőbb tanácskozzon Mussolinivei, aki talán Hitlert engedékenységre bírná. (244) 27