Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 5. kötet

Az iratok tartalmi kivonata és Mutatója

tesz a besszarábiai kérdés diplomáciai úton való megoldására, amelyet német részről valószínűleg nem fognak ellenezni. (198) 85. 1940. VI. 21. A római magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Róma Ciano a legjobb benyomásokat szerezte Münchenben Hitlerrel folytatott tanácskozásán ; szerinte a fegyverszünet megkötése után a tengelyhatalmak azonnal támadást intéznek Anglia ellen, ha az folytatni akarja a háborút; Magyarország Münchenben nem került szóba; az állítólagos szovjet csapatöszszevonásokat nem veszi komolyan, s nem hiszi, hogy a Szovjetuniónak támadó szándékai lennénelc. (199) 86. 1940. VI. 21. A külügyminiszter számjeltávirata a berlini magyar követnek Budapest Hívja fel a külügyi államtitkár figyelmét arra, hogy a román sajtó támadást kezdett Magyarország ellen, mivel a versailles-i szerződéssel együtt a trianoni békeszerződést is elítéli ; tekintettel a tengelyhatalmak délkelet-európai érdekeire, jelenleg csak a „Pester Lloyd-Morgenblatt" utasítja vissza a román sajtó támadását, de ha ez tovább folytatódik, a letorkoló magatartást nem lehet fenntartani. (199) 87. 1940. VI. 21. A berlini magyar követ jelentése a külügyminiszternek Berlin Ismerteti információit a francia fegyverszüneti tárgyalásokról; Weizsäcker véleménye szerint a Szovjetunió rendezné területi problémáit a Baltikumban, de nincsenek értesülései arról, hogy hasonló törekvései lennének Finnország és a Balkán felé; Sztójay kifejtette álláspontját a háború további alakulásáról és felhívta Weizsäcker figyelmét a román külügyminiszter merev álláspontjára a magyar kisebbségekkel kapcsolatban. (200) 88. 1940. VI. 21. A berlini magyar követ jelentése a külügyminiszternek Berlin Vonatkozással a 78. sz. iratra, Sztójay ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy Berlinben folynak az előkészületek az újjárendezésre, és szükségesnek tartja a magyar igények megfelelő formában való előterjesztését. (202) 89. 1940. VI. 22. A: ankarai magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Ankara A/ ankarai szovjet nagykövet Törökország kétértelmű magatartását hangoztatta azzal kapcsolatban, hogy a török kormány az angol—francia—török szerződést nem likvidálta határozottan; Máriássy benyomása szerint így a Szovjetunió az esetleges német—olasz—török közeledéstől tart a szerződés felbontása után, amely a tengelyhatalmaknak kiváltságos helyzetet biztosítana Délkelet-Európában és a tengerszorosokban; a török vezérkari főnök hivatalos nyilatkozata szerint Törökország tartózkodni fog minden támadó lépéstől, de bizonyos katonai intézkedéseket meg kell tenni, tekintettel az esetleges délről vagy északról fenyegető veszélyekre. (204) 90. 1940. VI. 23. A külügyminiszter számjeltávirata a moszkvai magyar követnek Budapest A 84. sz. irattal kapcsolatban utasítja a követet, puhatolja ki a külügyi népbiztosságon, hogy a szovjet kormány ismeri-e a magyar román problémát, és miként gondolkodik annak megoldásáról. (205) 91. 1940. VI. 24. A berlini magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Berlin A Weizsäckerrel folytatott beszélgetés alapján valószínűnek látszik, hogy nagyobb arányú akció várható a közeljövőben Anglia ellen; még előadta, hogy a több irányú szovjet—német tárgyalások folyamán semmiféle jelenséget nem tapasztalt, amelyből arra lehetne következtetni, hogy Németországgal szemben a Szovjetuniónak szándékában állna eddigi magatartását megváltoztatni. (205) 92. 1940. VI. 24. A berlini magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Berlin A 86. sz. irat utasításainak végrehajtása közben a követ felhívta az államtitkár figyelmét az erdélyi románság felfegyverzésére s annak esetleges követ22