Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 5. kötet
Iratok - I. A nyugati offenzíva hatása a magyar külpolitikára (1940. május 11.—1940. június 26.)
76. A BERLINI MAGYAR KÖVET JELENTÉSE A KÜLÜGYMINISZTERNEK Berlin, 1940. június 14. Hiv. szám.: 136/pol. főn.—1940. 18 3 Szigorúan bizalmas! 140/pol. főn.—1940. Június hó 7-én kelt helyzetjelentésem óta, melyben többek között azon nézetemet is fejtettem ki, hogy a francia hadsereg katasztrófája feltartóztathatatlan, négy döntő kihatású esemény következett be. Június 10-én kapitulált a norvég hadsereg fennmaradt töredéke, és az angolok elvonultak Narvik és vidékéről, azaz Norvégia területéről. Június 10-én Olaszország hadat üzent Angliának és Franciaországnak. Június 5. és 10. között a német hadsereg áttörte a Weygand-vonalat, átlépte a Szajnát és Marne-t és visszavonulásra kényszerítette a francia hadsereget, s végül június 14-én Páris kapitulált. Nézetem szerint Franciaország helyzete reménytelenebb, mint valaha volt. Angliát pedig hasonló veszély fenyegeti. Mindazon angol és francia hírek, amelyek szerint a német hadsereg kimerült, hogy hadianyaga fogytán van, azaz, hogy a német hadsereg támadóereje és lendülete csökkent volna — hiú reménye az entente-nek. Hiszen a francia hadsereg aránylag legalább is annyit, de bizonyára lényegesen többet veszített ezen véres küzdelmek alatt. A harctéri helyzetről különben a katonai attaché 1413/313 szám alatt a mai futárral jelent. 18 4 Tegnap, azaz június hó 13-án alkalmam volt a külügyi államtitkárral 18 5 az általános helyzetről eszmecserét folytatnom. Ő természetesen minden tekintetben teljesen bizakodó. Azon hírekkel szemben, hogy a birodalmi kancellár a mostanáig elért sikerek után, valamilyen deklarációval alkalmat adna ellenfeleinek egy megegyezésre (Einlenkung), az államtitkár azon saját nézetének adott kifejezést, hogy a Führer bizonyára végig ki fogja használni előnyös helyzetét és a döntő katonai sikerről nem fog lemondani. Részleteiben szóba kerültek a lezáródott norvég események (lásd 141/pol.—1940. számú jelentésemet) 18 6 és a délkeleti helyzet. Utóbbira vonatkozóan rámutattam a mindinkább kialakuló pánszláv vonatkozások felébredésére, azaz a szovjet—bolgár, szovjet—jugoszláv, főleg horvát és a szovjet—tót fonalak szövésére. Egyúttal érintettem megint a Szovjetoroszország esetleges magatartását. Az államtitkár, — amint ahogy azt itt mindig s majdnem minden helyen tapasztaltam — a pánszláv kérdésnek nem tulajdonít jelentőséget. 18 3 Lásd e kötet 61. sz. iratát. 18 4 Nem közöljük. 185 Weizsäcker, Ernst Freiherr von 18 6 Sztójay ugyanezen a napon kelt jelentése. Nem közöljük. (Küm. pol. K 83. Berlini követség jelentései — 1940 — 9. cs.) 190
