Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 5. kötet
Iratok - I. A nyugati offenzíva hatása a magyar külpolitikára (1940. május 11.—1940. június 26.)
Hogy ez az irányváltozás nem határozottabb, annak éppen a németekkel szembeni mély bizalmatlanság az oka. Az az aggodalom, hogy a német dynamizmussal nincsen alku. Még a német igények maradéktalan kielégítésével sem lehetne előre megvásárolni a románság érdekeinek későbbi respektálását s a birodalmi kormány előreláthatóan tetszése szerint rendelkeznék Romániával, ha az ország már most reá bízná sorsát. A román külpolitika nyilván kiegyenlíthetetlen dilemmában van. Azok, akik ennek a politikának irányt szabnak, látják, hogy az ország több oldalról fenyegetett helyzetében egyedül Németország az, amely védelmébe vehetné Romániát; de másfelől nem tudnak szabadulni attól a félelemtől, hogy ez a „védelem" esetleg egyértelmű lesz mindannak a megsemmisítésével, amit a szerencse húsz évvel ezelőtt Romániának juttatott. Ez az, ami a román politikát, a helyzet felismerésének ellenére, továbbra is bizonytalanná, ingadozóvá, homályossá teszi s ami miatt ugyanakkor, amikor a Német Birodalomhoz közeledni próbál, kénytelen az országban élő vagy itt tevékenykedő németekkel szemben védekezni és ennek érdekében olyan eszközökhöz nyúlni, amelyek aligha szolgálhatják a német- román viszony javítását. (Lásd. a 99/pol. sz. jelentést.) 13 7 Kétszínű és kényszeredett ez a politika s valószínűleg mindaddig ilyen is marad, amíg nem derül ki, hogy a birodalmi kormánynak tulajdonképpen mi a szándéka Romániával — amit kétségkívül senki sem fog tudni előre tisztázni. Az új román külpolitika ehhez képest egyelőre még nem is annyira „alkalmazkodás", mint inkább tapogatózás Berlinben a birodalmi kormány tervei és szándékai körül. Amellett, hogy előzékenyebb arcot vág Berlin felé, egyben időt szeretne nyerni, abban a titkos reményben, hogy közben talán változik a helyzet, valami „non putarem" történik s egy szerencsés fordulat, mint már annyiszor, megint segít Románián. Ebben tulajdonképpen benne van a román helyzet egész tarthatatlanságának és annak a felismerése, hogy elkésett minden más kísérlet, amellyel esetleg kompromisszum árán, még biztosítani lehetne a mai Románia érdekeit. Bárdossy m. kir. követ. Küm. pol. 1940—21/31—3180. Eredeti tisztázat. Az iratot másolatban elküldték a miniszterelnökségnek. a vezérkari főnökségnek, valamint a követségeknek. 13 7 Nem közöljük. 171
