Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 5. kötet

Az iratok tartalmi kivonata és Mutatója

30. 1940. V. 22. A külügyminiszter számjeltávirata a római magyar követnek Budapest A román határ felé irányuló szovjet polgári vasúti forgalom csökkentéséről és a déli irányú stovjet csapatszállításokról szerzett információk kapcsán közölje Cianóval : hálás lenne, ha az olasz kormány a délkelet-európai hely­zetet Németországgal újból megbeszélve közölné álláspontját, mert első­rendű magyar és közép-európai érdek, hogy Magyarország katonailag ké­szenlétben legyen arra az esetre, ha a Szovjetunió diplomáciai, vagy fegyve­res úton a romániai helyzetet felborítaná. (144) Az ankarai magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Többoldali információ és az ankarai szovjet nagykövet kijelentései alapján az a benyomása, hogy a szovjet kormány élénk tevékenységet fejt ki Török­országnak a háborúba lépésétől való visszatartása érdekében; hírek szerint a török kormány még Olaszország hadba lépése előtt nemleges döntést hoz a beavatkozásról. (145) A pozsonyi magyar követ jelentése a külügyminiszternek Jelentés a „Slovák" c. lap cikkeiről, amelyek a bécsi döntés revíziójának szükségességét hangoztatják s az új szlovák magyar határ oly módon való megállapítását, hogy mindkét országban azonos számú idegen nemze­tiségű maradjon. (146) A zágrábi magyar konzul levele a politikai osztály vezetőjének A zágrábi olasz főkonzul közlései a horvátországi német aktivitás növeke­déséről. (148) A külügyminiszter számjeltávirata a berlini magyar követnek Közölje a külügyminiszterrel, hogy a Szovjetunió katonai előkészületei mi­att a magyar kormány újabb két hadtest állományát emeli fel hadilétszám­ra; intézkedéseit nem tartja ellentétesnek a tengelyhatalmaknak a balkáni béke fenntartására irányuló érdekeivel. (149) A római magyar követ telefon-számjeltávirata a külügyminiszternek Ciano közölte, hogy Mussolini a miniszterelnöknek írandó válaszában tel­jes egyetértését fogja kifejezni Hitler levelével; a 28. és 30. sz. irattal kapcso­latban megjegyezte, hogy nincsenek olyan információi a Szovjetunió tervei­ről, amelyek indokolhatnák a magyar katonai előkészületeket, ezért a nyu­galom megőrzését ajánlja: Olaszország háborúba lépése két-három hét múlva esedékes. (150) Az ankarai magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek A török külügyminiszter kifejezést adott a követ előtt ama véleményének, hogy Délkelet-Európa békéje Olaszország magatartásától függ: kijelentet­te, hogy Törökország semmiképpen sem kezd fegyveres akciót. (151 ) A berlini magyar követség ideiglenes ügyvivőjének jelentése a külügyminisz­ternek A 34. sz. irat utasításának végrehajtása alkalmával Woermann ismertette Molotov kijelentéseit a moszkvai német nagykövet előtt, miszerint : a Szov­jetuniónak nincsenek katonai szándékai, a csapatösszevonások az ukrán határon csak defenzív jellegűek; Woermann szerint egy szovjet-román ösz­szeütközés esetén Németország számára a Szovjetunió érdekei az elsődlege­sek, tekintve az ország nagyságát, a fennálló érdekszövetséget és az eddigi kielégítő megállapodásokat; a követ benyomásai szerint a német kormány pillanatnyilag nem tart egy Románia elleni szovjet akciótól. (152) 38. 1940. V. 28. A külügyminiszter számjeltávirata a római magyar követnek Budapest Utasítja a követet : járjon közbe annak érdekében, hogy az olasz hatóságok akadályozzák meg, vagy késleltessék az olasz hajókon szállított és az angol 31. 1940. V. 24. Ankara 32. 1940. V. 25. Pozsony 33. 1940. V. 25. Zágráb 34. 1940. V. 26. Budapest 35. 1940. V. 27. Róma 36. 1940. V. 27. Ankara 37. 1940. V. 27. Berlin 16

Next

/
Oldalképek
Tartalom