Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 5. kötet

Iratok - I. A nyugati offenzíva hatása a magyar külpolitikára (1940. május 11.—1940. június 26.)

19. A SZÓFIAI MAGYAR KÖVET JELENTÉSE A KÜLÜGYMINISZTERNEK Szófia, 1940. május 16. Szigorúan bizalmas! 56/pol—1940. Sir Hugh Knatchbull 4 1 szófiai látogatásával kapcsolatban még az alábbiakról vagyok bátor beszámolni : A nagykövet május 4—9-ig tartózkodott Szófiában. A király 4 2 másfélórás ki­hallgatáson fogadta, azonkívül hosszabb beszélgetéseket folytatott Filov minisz­terelnökkel és Popov külügyminiszterrel. Ugyancsak alkalma volt a kormány többi tagjaival és a gazdasági élet vezetőivel is találkozni. Május 10-én a külügyminiszter úr a nagykövettel folytatott beszélgetéséről, mely egy óráig tartott, a következőket közölte velem: 1. Knatchbull biztosította a bolgár kormányt, hogy a szövetségesek nem fog­nak oly akciót kezdeményezni, mely a Balkán békéjét megzavarná. 2. A bolgár—török viszony javítása érdekében hangsúlyozta, hogy a törö­köknek nincs ellenséges vagy támadó szándékuk Bulgária ellen. A török csapat­összevonások a bolgár határon nem irányulnak Bulgária ellen a nagykövet sze­rint, hanem azoknak feladata, hogy minden eshetőségre a Dardanellák védelmét biztosítsák. 3. Az angol gazdasági kapcsolatok fejlesztését illetőleg kijelentette, hogy azt kommerciális alapon akarják elérni. Popov úr ezúttal is Romániát és Jugoszláviát igyekezett előtérbe tolni mint oly országokat, melyeknek inkább vannak a hábo­rú vezetéséhez szükséges nyersanyagaik (petróleum, ércek, stb.), mint Bulgá­riának. 4. Szóba került Bulgáriának a Balkán-entente-ba való belépésének kérdése, illetve ezen államokkal való együttműködése is. Popov úr megmagyarázta neki, hogy mit értenek ők balkáni érdekközösség alatt és hogy ezen az alapon meddig megy vagy menne Bulgária együttműködése a többi balkáni államokkal (a Balkán­államok függetlensége és a társadalmi rend fenntartása). Arról, hogy Bulgária a Balkán-entente-ba lépjen, szó nem lehet, mert Bulgária nem vállalhat kötelezett­séget, hogy szomszédainak biztosítsa a tőle elvett területeket. Ezzel szemben azonban kijelentette a nagykövet előtt, hogy Bulgária nem fog Romániára ronta­ni, ha külső támadás áldozata lesz, mint ezt Románia tette 1913-ban Bulgáriával, mert ez nem fér össze a bolgár nép jellemével. A nagykövet ugyan kívánatosnak mondotta a békés megegyezést Romániával, de nem tett Popov úr előtt olyan ki­jelentést, mely ígéretnek lett volna vehető Bulgária számára a Dobrudzsa vissza­szerzésére a békekonferencia alkalmával. 4 1 Sir Hughe Knatchbull-Hugessen. ankarai brit nagykövet. 4 2 III. Borisz. 135

Next

/
Oldalképek
Tartalom