Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 5. kötet

Iratok - I. A nyugati offenzíva hatása a magyar külpolitikára (1940. május 11.—1940. június 26.)

19. A SZÓFIAI MAGYAR KÖVET JELENTÉSE A KÜLÜGYMINISZTERNEK Szófia, 1940. május 16. Szigorúan bizalmas! 56/pol—1940. Sir Hugh Knatchbull

4

1 szófiai látogatásával kapcsolatban még az alábbiakról vagyok bátor beszámolni : A nagykövet május 4—9-ig tartózkodott Szófiában. A király

4

2 másfélórás kihallgatáson fogadta, azonkívül hosszabb beszélgetéseket folytatott Filov miniszterelnökkel és Popov külügyminiszterrel. Ugyancsak alkalma volt a kormány többi tagjaival és a gazdasági élet vezetőivel is találkozni. Május 10-én a külügyminiszter úr a nagykövettel folytatott beszélgetéséről, mely egy óráig tartott, a következőket közölte velem: 1. Knatchbull biztosította a bolgár kormányt, hogy a szövetségesek nem fognak oly akciót kezdeményezni, mely a Balkán békéjét megzavarná. 2. A bolgár—török viszony javítása érdekében hangsúlyozta, hogy a törököknek nincs ellenséges vagy támadó szándékuk Bulgária ellen. A török csapatösszevonások a bolgár határon nem irányulnak Bulgária ellen a nagykövet szerint, hanem azoknak feladata, hogy minden eshetőségre a Dardanellák védelmét biztosítsák. 3. Az angol gazdasági kapcsolatok fejlesztését illetőleg kijelentette, hogy azt kommerciális alapon akarják elérni. Popov úr ezúttal is Romániát és Jugoszláviát igyekezett előtérbe tolni mint oly országokat, melyeknek inkább vannak a háború vezetéséhez szükséges nyersanyagaik (petróleum, ércek, stb.), mint Bulgáriának. 4. Szóba került Bulgáriának a Balkán-entente-ba való belépésének kérdése, illetve ezen államokkal való együttműködése is. Popov úr megmagyarázta neki, hogy mit értenek ők balkáni érdekközösség alatt és hogy ezen az alapon meddig megy vagy menne Bulgária együttműködése a többi balkáni államokkal (a Balkánállamok függetlensége és a társadalmi rend fenntartása). Arról, hogy Bulgária a Balkán-entente-ba lépjen, szó nem lehet, mert Bulgária nem vállalhat kötelezettséget, hogy szomszédainak biztosítsa a tőle elvett területeket. Ezzel szemben azonban kijelentette a nagykövet előtt, hogy Bulgária nem fog Romániára rontani, ha külső támadás áldozata lesz, mint ezt Románia tette 1913-ban Bulgáriával, mert ez nem fér össze a bolgár nép jellemével. A nagykövet ugyan kívánatosnak mondotta a békés megegyezést Romániával, de nem tett Popov úr előtt olyan kijelentést, mely ígéretnek lett volna vehető Bulgária számára a Dobrudzsa visszaszerzésére a békekonferencia alkalmával. 4

1 Sir Hughe Knatchbull-Hugessen. ankarai brit nagykövet. 4

2 III. Borisz. 135