Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 5. kötet

Az iratok tartalmi kivonata és Mutatója

883. 1941. VI. 27. Berlin 884. 1941. VI. 27. Berlin 885. 1941. VI. 27. Budapest 886. 1941. VI. 27. Berlin 887. 1941. VI. 27. Róma 1941. VI. 28. Berlin 889. 1941. VI. 28. Budapest 890. 1941. VI. 28. Budapest Magyarországot. Mint mondotta, egyértelműen sohasem zárták ki a háború lehetőségét, de konkrétumokat nem közölhettek, mert ez a meglepetésszerű támadás hatékonyságát csökkentette volna. (1230) A berlini magyar követ telefon-számjeltávirata a külügyminiszternek A 881. és 882. sz. iratok folytatása: Woermann véleménye szerint nem minden célzatosság nélkül közölte, hogy a spanyolok 40 000 önkéntest adnak a Szovjetunió ellen. Mindenfelől azt hallja, hogy a Szovjetunió elleni háború lassanként keresztes hadjárattá fejlődik, ezt különösen a szlovákok és románok hangoztatták, magyarellenes éllel is. (1231) A berlini magyar követ telefon-számjeltávirata a külügyminiszternek Azelőző irat folytatása : Sztójay szerint előnyös lenne a jövő szempontjából, ha a németekkel együtt lépne fel a magyar honvédség a bolsevizmus ellen. Ellenkező esetben a románok és szlovákok tért nyernek Európa újjárendezésénél és a nemzetiszocialista párt azon részénél, amely nem szimpatizál Magyarországgal, különösen kedvezőtlen hatást váltana ki. (1232) A külügyminiszter telefon-számjeltávirata a berlini magyar követnek Bárdossy közli: a hadiállapot beállt a Szovjetunióval, és hogy a magyar kormány minden kérdésben teljes összhangban kiván eljárni a tengelyhatalmakkal és elsősorban a birodalmi kormánnyal. A szovjet kérdésben véleménye szerint minden információ arra mutatott, hogy Németország csak defenzív szerepet szán Magyarországnak. Utasítja a követet, nyomatékosan közölje, hogy a magyar kormány azonban részt vesz a háborúban, abban a meggyőződésben, hogy Magyarország különleges gazdasági és politikai helyzetéből származó nehézségek megoldásában a birodalmi kormány megértésére és aktív segítségére számíthat. (1233) A berlini magyar követ telefon-számjeltávirata a külügyminiszternek Schmidt külügyi sajtófőnök a június 27-i sajtókonferencián bejelentette Magyarország csatlakozását a szovjetellenes háborúhoz. (1234) A római magyar követ jelentése a külügyminiszternek Ciano közölte, hogy Olaszország részt vesz a Szovjetunió elleni háborúban. Bizonyosra veszi, hogy az USA belép a háborúba. A beszélgetés a Szovjetunió elleni magyar háborús nyilatkozat előtt történt és Ciano helyeselte Magyarország álláspontját, hogy erőit meg akarja őrizni. Biztosította Villanit, hogy a román propagandának nem engednek teret az olasz sajtóban, és nagyon negatívan nyilatkozott a románokról. (1235) A berlini magyar követ jelentése a külügyminiszternek Sztójay időrendben ismerteti a Szovjetunió elleni háború megindításának eseményeit, a szövetséges államok csatlakozását. Értesülései szerint a Szovjetunió feldarabolása eldöntött kérdés; főkormányzójává Rosenberget kívánják kinevezni. Felhívja ismételten a figyelmet arra, hogy a szovjetellenes háborút a németek egyre inkább keresztes hadjáratnak kívánják feltüntetni, hogy minél több állam vegyen részt benne. (1236) A külügyminiszter állandó helyettesének leirata a berlini magyar követnek Utasítja a követet, kísérjen a legnagyobb figyelemmel minden olyan megnyilatkozást, amely arra utal, hogy Magyarország jelenlegi területén bármilyen változtatást akarnak eszközölni. Magyarország az első és második bécsi döntés által visszacsatolt területeket elidegeníthetetlen részének tekinti. (1239) A politikai osztály vezetőjének leirata a berlini magyar követnek A Muraköz kérdésében tett lépéseket ismertetve közli a követtel, hogy tekintettel a megegyezési készség hiányára a horvátok részéről, június 1-től a 113