Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 5. kötet

Iratok - V. Magyarország belépése a Szovjetunió elleni háborúba (1941. április 10.—1941. június 28.)

tármegvonás után néhány hónapig, a termés betakarításáig még megmaradhasson ott a horvát közigazgatás. Az ottani horvát lakosságot azután áttelepítenék horvát területre. Az ellen semmi kifogása nincs, hogy az 1918 előtti Susákra illetve Fiúméba vezető vasúti vonalon saját szerelvénnyel és személyzettel bonyolítsuk le a forgalmat, ezt a kérdést Mussolinivei személyesen fogja letárgyalni f. hó 18-án Rómában. A Poglavnik ezután kifejezte azon kívánságát, hogy a lefolytatandó tárgyalások keretében elvileg kölcsönösen szabályozzuk a magyarországi bunyevác, illetve a horvátországi magyar népcsoport kérdéseit, mert ennek rendezése azért is közös érdek volna, hogy ezáltal a bunyevácokért aggódó itteni kedélyek megnyugodjanak. A Poglavnik ezután még közölte azon szándékát, hogy a megegyezés ratifikációs okmányainak kicserélése alkalmából személyesen óhajtana Budapestre utazni azért is, hogy a Kormányzó Úr Ő Főméltóságával és Nagyméltóságoddal átbeszélje a két ország jövő kollaborációjának lehetőségeit. Nagyon hálás lenne, ha a megegyezés ratifikációja már néhány nappal a Zágrábban történő aláírás után keresztülvihető lenne. Végül kuriózumképpen megemlítem, hogy Kvaternik tábornagy ma előttem megemlítette, hogy a ratifikációs okmányok kicserélése alkalmából ő szeretne a Poglavnik képviseletében Budapestre utazni. Erre vonatkozólag az a benyomásom, hogy a Kvaternik mögött háttérben mozgó erők lehetőleg meg szeretnék akadályozni azt, hogy Pavelics személyesen érintkezésbe léphessen legmagasabb alkotmányos tényezőinkkel. Lorkovics külügyi államtitkár, akinek megemlítettem Kvaternik szándékát, bizalmasan közölte velem, hogy a Poglavniknak elhatározott szándéka Budapestre utazni és ebben senkisem fogja tudni őt meggátolni. Kvaternik, ha akar, egy más alkalomból utazhat majd Budapestre. Bartók követségi tanácsos ideigl. ügyvivő. U.I. Közvetlenül futárzárlat előtt beszélgetésem volt Lorkovics külügyi államtitkárral, mely alkalommal nevezett mint tárgyalási materiát kizárólag a határkérdést és a péage jogot említette. A kisebbségi kérdés kölcsönös szabályozásának kérdésére akkor sem tért ki, midőn újból megkérdeztem, hogy ez lenne-e a teljes tárgyalási anyag. Szerény véleményem szerint a kisebbségi jogok szabályozásának részünkről való esetleges felvetése talán korai, vagy célszerűtlen lenne, mert amíg a kedélyek itt teljesen le nem higgadnak, egy a bunyevácoknak adandó külön statutum csak megnövelné a még nálunk maradt bunyevác agitátorok szarvát és agitációs szabadságát. Különben is nagy az aránytalanság a horvátországi magyar és a magyarországi „horvát" kisebbség lélekszáma között. Az itteni magyar kisebbség ügyeit, ha netán sérelmek merülnének fel, esetenként szóvá lehetne tenni hivat1119