Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 5. kötet

Az iratok tartalmi kivonata és Mutatója

736. 1941. I V. 13. Budapest 859. 1941. VI. 21. Berlin 860. 1941. VI. 21. Róma 861. 1941. VI . 21. Berlin 862. 1941. VI. 22. Berlin 863. 1941. VI. 22. Zágráb 864. 1941. VI. 22. Ankara 865. 1941. VI. 22. Ankara 866. 1941. VI. 23. Budapest A vezérkari főnökség átirata a külügyminiszternek Komoly német körökből származó információja szerint a szovjet—német helyzetben 48 órán belül döntő fordulat következik be. A németek érthetet­lennek tartják, hogy Magyarország semmilyen előkészületet sem tett védel­mére. (1202) Adolf Hitler levele Horthy Miklósnak Hitler azzal indokolja a Szovjetunió elleni támadás megindítását, hogy 1939 nyarán a szovjet politika és az utóbbi hónapok szovjet katonai intéz­kedései, a szovjet haderő felvonultatása a Szovjetunió nyugati határán Né­metország biztonságát fenyegették. Ami Magyarország magatartását illeti. Hitler köszönetet mond a magyar határmegerősítő intézkedésekért. (1203) A római magyar követ jelentése a külügyminiszternek Horvátország csatlakozása a háromhatalmi egyezményhez 15-én Velencé­ben megtörtént. A német delegáció gondterhelt hangulatát a közeljövőben várható Szovjetunió elleni fellépéssel hozták összefüggésbe. Japán és hor­vát politikusok szerint a tengelyhatalmak súlyos helyzetbe kerülnek, ha a Szovjetunió és az USA belépnek a háborúba. (1205) A berlini magyar követ jelentése a külügyminiszternek Bizalmas értesülései szerint a német csapatok magatartására egyre nagyobb befolyást gyakorol Himmler írányítása alatt az SS; az erdélyi szászok és svábok magyarellenes hangulata is erre vezethető vissza. Sztójay a kisebb­ségi kérdés megoldását javasolja nagyvonalú reformok útján, valamint a közeledést a nemzetiszocialista párthoz és az SS-hez. Felhívja a figyelmet arra, hogy a párt Magyarországot világnézeti kérdésben majdnem ellenzék­nek, de különösen a zsidó kérdés megoldatlansága miatt konzervatívnak tartja. (1207) A berlini magyar kövei számjeltávirata a külügyminiszternek Ribbentrop e napon közölte, hogy Németország és a Szovjetunió között ki­tört a háború és hogy Hitler e tárgyban levelet intézett Horthyhoz (1. 859. sz. iratot) ; Sztójay együttérzését és szerencsekívánatait fejezte ki a Szovjet­unió elleni háborúhoz. (1210) A zágrábi magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Horvát külügyminiszter közölte, hogy az usztasa-nagytanács a Muraköz szuverenitásával kapcsolatban minden kompromisszumos megoldást eluta­sított; ennek ellenére kéri, hogy a magyar határt megállapító bizottság utazzon Zágrábba. A követ véleménye szerint ez annak a jele, hogy a hor­vátok mégis keresik a megegyezés lehetőségét. (1211) Az ankarai magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Papén röviddel a szovjet—német háború kitörése után közölte, hogy török kormánykörökben valóságos ujjongással fogadták a háború hírét. A követ szerint azért, mert ezzel elhárult a tengerszorosokra vonatkozó szovjet aspi­rációk veszélye: úgy látja, hogy a németek a háborúval kapcsolatban a né­met—török viszony elmélyülését várják. (1212) Az ankarai magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Saracoglu gratulált Papennek a háború megindításához, és biztosította, hogy Törökország több mint jóindulatú semlegességet fog tanúsítani; meg­ígérte, hogy az angol és amerikai nagykövetre befolyást fog gyakorolni, hogy ne avatkozzanak be a háborúba. (1213) Feljegyzés Erdmannsdorf budapesti német követ és Bárdossy László minisz­terelnök, mb. külügyminiszter megbeszéléséről Bárdossy közölte Erdmannsdorf^! a magyar kormány elhatározását, hogy 110

Next

/
Oldalképek
Tartalom