Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 5. kötet

Az iratok tartalmi kivonata és Mutatója

gességi szerződést írtak alá. A tárgyalásokat a legnagyobb titokban folytatták; a szerződés a német—szovjet háború előkészületei közé tartozik. Török részről az volt a feltétel, hogy ez ne hozza Törökországot ellentétbe angol szövetségesi kötelezettségeivel. A bukaresti török követség autentikusnak nem tekinthető közlése szerint a német kormány június 18-án ultimátumot intézett a szovjet kormányhoz. (1189) 848. 1941. VI. 18. Az ankarai magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Ankara Papén közölte a követtel a német—török egyezmény aláírását, amelyet a szerződő felek barátságra és bizalomra kívánnak alapítani. Az egyezmény indító okaként a szovjet- német háború lehetőségét említi. Máriássy nagy német sikernek tartja az egyezmény aláírását, mivel ezáltal Törökország, ha formailag nem is, de morálisan megszűnik Anglia Németország ellenes szövetségese lenni. (1190) A vezérkari főnök feljegyzése Halderral folytatott megbeszéléséről Haider tájékoztatta, hogy a szovjet problémát fegyveresen kb. 1 héten belül oldják meg. (1190) A moszkvai magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek A moszkvai német nagykövet fokozott előkészületeket tesz a távozásra; a városban nem tapasztalhatók katonai előkészületek. (1191) A zágrábi magyar követ jelentése a külügyminiszternek A követ és Bartók Pavelicet a Muraköz kérdésében a tárgyalások mielőbbi felvételére és kölcsönös engedményekre próbálták rávenni. Mindketten úgy ítélik meg a helyzetet, hogy erre kevés lehetőség van; Pavelic különösen Kvaternik befolyására elutasítja a kompromisszumos megoldást. (1192) A berlini magyar követ jelentése a külügyminiszternek Kérte Woermannt, hogy sürgesse a német csapatok kivonását a Muraközből, amelyre Woermann ígéretet tett. Szóba hozta a horvátok csalódottságát a Muraköz kérdésében ; Sztójay felhívta figyelmét a horvátoknak a horvát—magyar barátságot zavaró lépéseire. (1193) A berlini magyar követ jelentése a külügyminiszternek Jelzi, hogy a legközelebbi német—magyar kormánybizottsági tárgyalásokon német részről konkrét kívánságok formájában fog felmerülni a Grossraumwirtschaft kiépítésére vonatkozó igény. (I 195) A berlini magyar követ jelentése a külügyminiszternek A német—szovjet helyzetben a feszültség elérte a tetőpontot, általában befejeződött a német haderő felvonulása. Értesülései szerint kb. egyenlő (140—140) számú német és szovjet hadosztály áll egymással szemben, a németek tűzereje azonban kétszerese a szovjetnek és jobb a felszerelésük és vezetésük; úgy látja, hogy Németországban pozitívan ítélik meg egy angol—német különbéke megkötésének lehetőségét. (1196) 855. 1941. VI. 20. A berlini magyar katonai attasé jelentése a vezérkari főnöknek Berlin A 834. sz. irattal kapcsolatban részletes számszerű beszámolót ad a német és szovjet részről felvonultatott haderőről. (1197) 856. 1941. VI. 20. A zágrábi magyar követ jelentése a külügyminiszternek Zágráb Marosy beszámol arról, hogy közbenjárására Kvaternik és Pavelic beleegyezett a tárgyalások felvételébe a Muraköz kérdéséről. (1200) 857. 1941. VI. 20. Az ankarai magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Ankara Úgy látja, hogy török politikai körökben a török—német szerződés nagy megkönnyebbülést keltett; lehetővé teszi a török külpolitika számára, hogy kettős játszmát folytasson Anglia és Németország felé. (1201) 849. 1941. VI. 19. Budapest 850. 1941. VI. 19. Moszkva 851. 1941. VI. 19. Zágráb 852. 1941. VI. 20. Berlin 853. 1941. VI. 20. Berlin 854. 1941. VI. 20. Berlin 109