Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 5. kötet
Az iratok tartalmi kivonata és Mutatója
736. 1941. I V. 13. Budapest 840. 1941. VI. 14. Budapest 841. 1941. VI. 14. Zágráb 842. 1941. VI. 15. Budapest 843. 1941. VI. 16. Budapest 844. 1941. VI. 16. Budapest 845. 1941. VI. 17. Berlin 846. 1941. VI. 17. Berlin 847. 1941. VI. 18. Ankara A vezérkari főnök átirata a külügyminiszternek Werth a kormány állásfoglalását sürgeti az értesülései szerint 10 napon belül várható szovjet—német háború esetére, hogy megtehesse a szükséges katonai intézkedéseket; javasolja, hogy a kormány ajánlja fel Németországnak a háborúba való részvételt. (1176) Részlet a Minisztertanács .1941. június 14-én tartott rendkívüli ülésének jegyzőkönyvéből Bárdossy véleménye szerint Magyarország már bebizonyította, hogy a tengelyhatalmak oldalán áll, nem tartja szükségesnek, hogy ennek demonstrálása miatt Magyarország részt vegyen az esetleges szovjet—német háborúban. Weizsäcker cáfolta a háború lehetőségét, így alkalom sem nyílt arra, hogy Magyarország felajánlja csatlakozását. A katonai előkészületeket azért nem tartja célszerűnek, mert azokban esetleg a német támadási szándékot lepleznék le; nem tartja valószínűnek, hogy a háborúba való belépés esetén Magyarország Románia rovására újabb területeket kapna, mert Németország garantálja Románia területét. (1180) A zágrábi magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek A követnek az a benyomása, hogy horvátok a határkérdésben időt akarnak nyerni. (1182) A külügyminiszter számjeltávirata a berlini magyar követnek Utasítja a követet, kérje a német kormányt, hogy bizalmasan tájékoztassa a magyar kormányt, hogyan ítéli meg a német—szovjet helyzetet; e nélkül a magyar kormány nem kíván védelmi intézkedéseket tenni, mert azok esetleg provokálólag hatnának a Szovjetunióra. (1183) A budapesti német követ feljegyzése A német határ menti szovjet csapatösszevonások miatt, a német kormány legkésőbb július elején tisztázni kívánja a helyzetet és bizonyos követeléseket támaszt a szovjet kormánynál. A tárgyalások kimenetele véleménye szerint beláthatatlan, ezért kéri a magyar kormányt, hogy erősítse meg határait. (1184) A miniszterelnök utasítása a vezérkari főnöknek Értesíti, hogy a német kormánytól szigorúan titkos értesítést kaptak védelmi intézkedések megtételére a szovjet -magyar határon. A háborúban való részvétele felajánlását továbbra sem tartja szükségesnek, mivel német részről ilyen kívánság nem merült fel; ha a német kormány ezt a továbbiakban szükségesnek tartja és felszólítja rá, a magyar kormány akkor készséggel eleget tenne a kívánságnak. (1184) A berlini magyar követ jelentése a külügyminiszternek Dr. Schmidtnek, a külügyi hivatal sajtófőnökének a német külpolitikáról tartott előadásában olyan kijelentések szerepeltek, amelyek Sztójay véleménye szerint arra engednek következtetni, hogy német részről nem tekintik véglegesnek a délkelet-európai rendezést. Sztójay javasolja, hogy készítsék elő a magyar igényeket annál is inkább, mert a szlovákok és románok fokozzák propagandájukat. (1185) A berlini magyar követ jelentése a miniszterelnöknek Sztójay szerint Magyarországnak ismét be kell bizonyítani, hogy Németország oldalán áll, hogy fokozza Magyarország iránti elkötelezettségét; véleménye szerint erre Románia és Szlovákia versenyfutása is kényszeríti. Ismét utal Schmidt kijelentésére (1. a 845. sz. iratot). (1187) Az ankarai magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Bizalmas értesülése szerint június 18-án Ankarában török—német semle108
