Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 5. kötet

Iratok - V. Magyarország belépése a Szovjetunió elleni háborúba (1941. április 10.—1941. június 28.)

Ciano grófnál óhajtanám megtenni, aki azonban Bécsből visszatérvén alig 24 órát töltött Rómában, és tegnap délután 1—2 napra ismét elutazott. A külügyminisztérium tisztviselőivel az utóbbi napokban és ma Mackensen német nagykövettel folytatott beszélgetéseimből, amelyek során a szóban forgó kérdésekről általánosságban informáltam az illetőket, az volt a benyomásom, hogy a Bánátra nézve támasztott román követelések alaptalan voltáról meg van­nak győződve. Különösen Mackensen, aki a lakosságnak nemzetiségi megoszlá­sát nagyjában már ismerte, kiemelte, hogy a románok kevesen vannak és etnikai alapon semmi esetre sem léphetnek fel követelésekkel. Azután annak a meggyő­ződésének adott kifejezést, hogy az igen nagyszámú német kisebbséggel bizonyá­ra különösen jól fogunk bánni. Ez azt bizonyítja, hogy számol a Bánátnak Ma­gyarországhoz való visszacsatolásával. Villani rendk. követ és megh. miniszter. Küm. res. pol. 1941—16—257. Eredeti tisztázat. A táviratot másolatban elküldték a berlini követség­nek. 769. A RÓMAI MAGYAR KÖVET JELENTÉSE A KÜLÜGYMINISZTERNEK Róma, 1941. április 25. Szigorúan bizalmas! 84/pol. -1941. Mackensen és olasz hivatalos körök véleménye szerint, közeledik az az idő­pont, amelyben Amerikának a háborúba való belépésével komolyan számolni kell. Emellett szólnak a tegnap elhangzott washingtoni beszédek is. 10 0 Egyelőre arról van szó, hogy az amerikaiak transportjaikat saját haditengerészetük egysé­geivel kísértetnék. Ez még magában véve nem vonná maga után a hadiállapot bekövetkezését, de — Mackensen szerint — azt az ellenintézkedést váltaná ki, hogy a német kor­mány megszakítaná a diplomáciai viszonyt az Egyesült Államokkal, és így meg­szabadulna a berlini nagykövetségtől, amely amúgy is csak kémkedési köz­pont volt. Olaszország természetesen követné szövetségese példáját. 10 0 Roosevelt azon nyilatkozatára utal, amelyben leszögezte, hogy a háborút nem döntheti el a Földközi-tenger medencéjében kivívott német siker. Ezzel egyidejűleg nyilvánosságra hozták azon rendeletét, hogy az angolok rendelkezésére bocsátott kétmillió tonnányi hajóteret az amerikai hadi­tengerészet hajói fogják kísérni. 1087

Next

/
Oldalképek
Tartalom