Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 5. kötet
Iratok - V. Magyarország belépése a Szovjetunió elleni háborúba (1941. április 10.—1941. június 28.)
739. BAJCSY-ZSILINSZKY ENDRE LEVELE BÁRDOSSY LÁSZLÓ MINISZTERELNÖKNEK ÉS MEGBÍZOTT KÜLÜGYMINISZTERNEK Budapest, 1941. április 21. Igen tisztelt Barátom! Tudom milyen hajszában vagy, ezért meg sem kísérlem, hogy az alábbi ügyben élőszóval mondhassam el kérelmemet, inkább így levélben teszem. Sokunkat mélyen elkeserít a magyar sajtó hangja és módszere a nem baráti külfölddel és külföldi eseményekkel szemben. Kb. egy hétig nem hallgattam a londoni magyar rádiót, de mondják, megengedhetetlen módon gyalázkodott velünk szemben. Ez azonban szerintem nem mentség arra, hogy a mi sajtónk a nyomorult szerbek felé üsse meg a gyalázkodás hangját, vagy hogy a magyar rádió egyenesen a német főhadiszállás szócsövéül játssza ki magát s minden más külföldi hírt szinte mellőzzön. A megvadult árják túlbuzgalma ez, akik még kevésbé ismerik a magyar tárgyilagosság lelki egyensúly és méltóság íratlan parancsait, mint korábban a zsidók. Nem hiszem, hogy a magyar kormány fölfogását fedné az a szerbellenes piszkolódó hang, mely hetek óta a magyar sajtóból valósággal árad, s amely esetleg egy távolabbi jövőben fogja mérges gyümölcsét megteremni. Egy magyarellenes politikai szándéknak csak elő kell majd vennie valaminő későbbi időpontban a múlt év decemberétől egy negyedéven át való szerbbarát áradozásait ugyanennek a sajtónak, s szerb király, a régensherceg, a miniszterek fényképeit és nyilatkozatait hozó nagy cikkeit, a belgrádi és a budapesti testvériesülés hivatalos és nem hivatalos megnyilatkozásait, s aztán a most három hét óta folyó igazán fölösleges és méltatlan sajtógyalázkodást, hogy egy igen csúnya torzképet kerekítsen a magyarságról. A csetnikek garázdaságait persze hogy a legélesebben el kell ítélni. De nehéz megérteni, hogy miért kell még a keresztvizet is leszedni a szerencsétlen, amúgy is rettenetesen lesújtott, s jól tudjuk, milyen jóravaló, derék és vitéz szerb népről. Én a távolabbi jövőt nézem, amelyben újból meg kell találnunk a mohácsi beszéd fonalát. 8 9 De hogyan találjuk meg, ha ez a sok megdühödött sváb a halálos gyűlölet sárkány-magvait szórja el egyszerre a magyar és a szerb lelkekben. Nem hiszem, hogy ennek a hangnak a jóravaló horvátok is örülnének, akik szintén nem állanak csupa Quislingekből, hanem Kacsekekből és Kossuticsokból is. Szerintem a magyar sajtónak inkább gyógyítania kellene a szerb népen ejtett elkerülhetetlen magyar ütések sebeit, nem vájkálnia bennük. Hiszen ilyen méretű gyalázkodást még a világháborúban sem csináltunk, holott akkor nem volt frissen kötött örökbarátsági szerződésünk Szerbiával. De a Kormányzó Úrral szemben is kimondhatatlan tapintatlanság ez a szerbellenes üvöltözés, hiszen az a legélesebb ellentétben van a mohácsi beszéddel, annak értelmével, céljával, sőt betűjével is. 8 9 Horthy Miklós 1926. augusztus 29-i beszédére utal. 1081
