Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 5. kötet

Az iratok tartalmi kivonata és Mutatója

811. 1941. VI. 3. Bukarest 812. 1941. VI. 5. Zágráb 813. 1941. VI. 5. Zágráb 814. 1941. VI. 6. Budapest 815. 1941. VI. 6. Zágráb 816. 1941. VI. 7. Berlin 817. 1941. VI. 9. Berlin 818. 1941. VI. 9. Zágráb 819. 1941. VI. 9. Bukarest 820. 1941. VI. 10. Bukarest A bukaresti magyar követ jelentése a külügyminiszternek A háborús előkészületek Romániában és a román kormány egyik tagjának közlése arra utalnak, hogy Németország a közeljövőben a Szovjetunió megtámadására készül és erre Romániát is felhasználja. A japán követ sze­rint Németország előbb az egyiptomi hadműveleteket fejezi be, és a Szov­jetunió ellen indított katonai intézkedések csak azt szolgálják, hogy meg­akadályozzák a Szovjetunió segítségnyújtását Törökországnak, amelytől német csapatok átengedését fogják követelni. (1146) A zágrábi magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek A külügyi államtitkár szerint: Pavelic Berghofba utazik, hogy tárgyalást folytasson a németekkel a horvát—szerb határ megállapításáról, valamint a hármas paktumhoz való csatlakozásról. (1148) A zágrábi magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Kvaternik szemrehányást tett a Muraköz kérdésében tanúsított magyar magatartás miatt. (1149) Napijelentés Ujszászy István vk. ezredes és Vörnle János külügyminiszter-he­lyettes telefonbeszélgetéséről Újszászy közölte : Bartha honvédelmi miniszter felhatalmazása alapján a politikai helyzetre való tekintettel hírszerzőket dobnak át a Szovjetunióba, és megkezdik a katonai objektumok felderítését, hogy megállapítsák, konf­liktus esetén mit kell elpusztítani. Vörnle kijelentette : ezt fölöslegesnek és veszélyesnek tartja, mivel véleménye szerint úgy tűnik, hogy egy szovjet — német háború esetén Magyarországnak nem jut aktív szerep. (1150) A zágrábi magyar követ levele a külügyminiszternek A követ célszerűnek tartja a Muraköz átengedését Horvátországnak, mert ez véleménye szerint gazdasági, katonai és politikai előnnyel járna. (1150) A berlini magyar követ jelentése a külügyminiszternek Sztójay értesülései szerint a Szovjetunió elleni támadás megindítása június közepén várható. Javasolja, hogy Magyarország ajánlja fel katonai részvé­telét, mert hírei szerint Németország csak Romániát és Finnországot akarja bekapcsolni a háborúba ; attól tart, Románia ezzel jogcímet szerez Erdély lecsatolására. (1152) A berlini magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek A berlini japán nagykövet is elkerülhetetlennek látja a közeljövőben a szov­jet—német háborút, abban Románia és Finnország részvételét; ő is gyors német győzelemmel számol. (1153) A zágrábi magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Értesülései szerint a horvátok megelégednek a németekkel folytatott tár­gyalások eredményeivel. A külügyi államtitkár közölte : Horvátország csat­lakozik a háromhatalmi egyezményhez; a horvátok a muraközi kérdés szá­mukra kedvező lezárását várják ; ennek ellentmond, hogy a magyar hatósá­gok a Muraközben is megkezdték a kitelepítést. A követ kéri : a közigazga­tási rendszabályok ne vágjanak elébe a tervezett megegyezésnek. (1154) A bukaresti magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek A német követ szerint a Szovjetunió elleni háború június 15-e után bármikor kitörhet; panaszkodott a berlini magyar követ tényeknek nem megfelelő közlése miatt, miszerint a Bánságban járt volna, és amelynek következté­ben állítólag jelentéstételre szólították fel. (1155) A bukaresti magyar követ telefon-számjeltávirata a külügyminiszternek A 819. sz. irat folytatása: a német követ a legbizalmasabban közölte, hogy 105

Next

/
Oldalképek
Tartalom