Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 5. kötet

Előszó

iratokból az általa kevésbé fontosnak ítélt mondatokat, bekezdéseket nem jegyezte fel. A berlini követség jelentéseinek másolatait (K 83), rongált állapotuk miatt, esetenként csak hiányos szöveggel tudtuk közölni. A szöveghiányokat a szokásos pontozással jelöltük. A leggyakrabban előforduló iratfajták közlési módjáról megjegyezzük : a követi jelentések eredeti példányain, a bal felső sarokban található követségi sorszámokat változatlanul közöljük, hogy ezzel a korábbi jelentésekre történő hivatkozások esetén megkönnyítsük a kutató tájékozódását. A bal felső sarokban található rövid tárgyi összefoglalásokat elhagytuk, mert tapasztalataink szerint ezek az esetek többségében nem adták vissza elég hűen az irat tartalmát. A jelentések szövegét - s ez vonatkozik az összes többi iratfajtára is - minden változtatás nélkül közöljük. A személy és helységneveket is az eredeti iratban található formában adjuk meg, s ennek következtében előfordul, hogy személynevek és helységnevek írásának több változatával találkozunk. (A kötethez csatlakozó névmutató ad eligazítást a különböző névalakok egységes írásmódjához.) Az eredeti jelentés alján található címzést elhagytuk, helyette az irat szerzőjének és címzettjének hivatali beosztását megjelölő címeket készítettünk. Amennyiben a jelentés olyan korábbi jelentésre hivatkozik, amelyet köteteinkben nem közlünk, de a külügyminisztérium iratanyagai között megtalálhatók, az említett irat lényegét és levéltári lelőhelyét a lábjegyzetben tüntetjük fel. A levéltári jelzeteket az iratok végén dőlt szedéssel adjuk meg. Tekintettel arra, hogy a kötetben közölt iratok kivétel nélkül az Országos Levéltárban őrzött iratok közül valók, ezért ezt a jelzetteknél külön nem tüntetjük fel. A számjeltáviratok megfejtett szövegein nem változtattunk, tehát nem pótoltuk a hiányzó névelőket sem. A megfejtett szövegből hiányzó, de értelemszerűen következő szavakat vagy szócsoportokat a lábjegyzetben közöltük. A számjeltáviratok jobb felső sarkában dőlt szedéssel jelölt szám a követség (ill. a táviratot küldő szerv) által adott folyószámot, a cím alatt bal oldalon közölt szám pedig a távirat megfejtési számát jelzi. A politikai osztály vagy a számjelosztály anyagában iktatott számjeltáviratokon a keltezés alatt található felsorolást arról, hogy ki tekinthet bele a táviratba, elhagytuk, mert egyrészt a követségek számjeltávirati könyveiben található számjeltáviratoknál ez a felsorolás nincs meg, másrészt a kötetben közölt számjeltáviratok majdnem mindegyikénél ez a felsorolás a miniszterre, a miniszter állandó helyettesére és a politikai osztályra vonatkozik. A számjeltáviratok esetében még akkor sem használtuk az eredeti tisztázat jelleg meghatározást, ha a számjelosztály vezetőjének aláírásával vagy kézírásában is találtuk meg azokat, mert a megfejtés során az eredeti távirat értelmét megváltoztató hibák is előfordultak. Napijelentések a minisztereknek vagy vezető beosztású külügyi tisztviselőknek más államok képviselőivel folytatott megbeszéléseiről készültek, s ezeket rendszerint a miniszter, illetve a tárgyalást folytató főtisztviselő diktálta gépbe. A napijelentések közül eredeti tisztázatnak az első gépírt és iktatóbélyegzővel ellátott példányt tekintjük. 9