Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 4. kötet

Iratok - V. Lengyelország lerohanása és Magyarország; Hitler október 6-i békeajánlata a nyugati hatalmaknak; német—magyar gazdasági tárgyalások (1939. szeptember 3—október 6.)

Augusztus 26-án közölte Bárdossy a román külügyminiszterrel, hogy a román hadsereg mozdulatairól szóló információnk alaposságára való tekintettel tiltakozásunkat fenntartjuk és hogy fegyveres fenyegetés nyomásai alatt politikai természetű tárgyalásokat kezdeni vagy egyezményeket kötni senkivel sem vagyunk hajlandók. Gafeneu Bárdossy közlését azzal fogadta, hogy az ajánlat visszautasítását előre látta.

11

2 Másnap, 27-én, Bárdossy követ utasításomra javasolta Gafencunak, hogy a magyar—-román viszony normalizálásának első étape-jaként kössünk egymással kisebbségvédelmi szerződést. A román külügyminiszter válaszában annak a nézetének adott kifejezést, hogy kormány aligha lesz hajlandó ily szerződés megkötésére, mert nem adhat Magyarországnak ellenőrzési jogot és ezzel alkalmat arra, hogy Romániával szemben később területi igényeket támasszon. Engedékenységük határát egy a Bled-i formulán alapozott deklarációban jelölte meg, tehát oly értelmű ünnepélyes kijelentésben, amelyik a kisebbségi problémát tulajdonképen nevén nem nevezi. Megígérte azonban, hogy javaslatunkat kormánya elé terjeszti.

11

3 A megnemtámadási szerződésre vonatkozó román javaslat és annak visszautasítása a románok jóvoltából bekerült a sajtóba s vagy e sajtóhírek alapján, de sokkal valószínűbb, hogy a román kormány tájékoztatásából kiindulva, az angol külügyi hivatal is felvetette a kérdést, miért nem vagyunk hajlandók Romániával ily szerződést kötni. A megfelelő tájékoztatást már múlt hó 28-án a londoni követünk útján megadtam.

11

4 Ellentétben első kijelentéseivel Gafeneu kerülő úton, óvatos formában mégis tapogatózott bukaresti követünknél, milyen kisebbségi szerződésre gondolunk,

11

5 amire múlt hó 31-én eljuttattam hozzá egy jegyzőkönyvtervezetet, mely tulajdonképen kölcsönösségi alapon a St. Germain-i román kisebbségi szerződésben már lefektetett, de a románok által soha végre nem hajtott kötelezettségeket tartalmazza. Közöltük a román kormánnyal azt is, hogy a jegyzőkönyvtervezet keretszerződésnek van szánva, amit utóbb óhajtunk konkrét tartalommal feltölteni. A román külügyminiszter a javaslat átvételekor visszatért a megnemtámadási szerződés gondolatára, a két javaslatot junktimbe akarva hozni egymással. Ezt az elgondolást kereken visszautasítottuk. Gafeneu egyébként ismételten feszegette Jugoszláviával szembeni hasonló vonatkozású terveiket, mondván, hogy csak hármas megoldást tudna elképzelni.

11

6 Gafeneu egyébként e hó 2.-án szóvátette bukaresti követünk előtt katonai intézkedéseinket, amelyek nézete szerint a megnemtámadási szerződés visszautasítása után fenyegető jellegűek.

11

7 Mi viszont e hó 4.-én tiltakoztunk újabb román csapatkoncentrációk ellen.

11

8 11

2 Lásd e kötet 289. és 294. sz. iratát. 11

3 Lásd e kötet 295., 296. sz. iratát. 11

4 Lásd e kötet 298. és 299. sz. iratát. 11

5 Lásd e kötet 305. sz. iratát. 11

6 Lásd e kötet 307., 318. 319. és 320. sz. iratát. 11

7 Lásd e kötet 343. sz. iratát. 11

8 Lásd e kötet 352. sz. iratát. 546