Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 4. kötet

Iratok - I. A danzigi kérdés napirendre tűzése; az angol—lengyel megállapodás és a Romániának nyújtott angol—francia garancia; Teleki Pál miniszterelnök és Csáky István külügyminiszter római megbeszélései (1939. már-cius 19—április 28.)

Figyelmeztettem végül Knoxot, hogy Magyarország elleni román támadás háborút jelent. Knox azt igyekezett bizonyítani, hogy a románoknak semmilyen okuk nincsen Magyarországot támadni. Erre megmutattam a térképen, hogy Románia először fél Ruszinszkót követelte, majd 24 óra múlva annak sarkát. Ez az eljárás gyanús, de legalábbis nem fair, amit az angol követ is helybenhagyott. Közöltem vele azt is, hogy információim szerint Románia háborús pszichózis állapotában él, már Dobrudzsában is mozgósít és ilyen körülmények között a fejvesztettség következtében, amely Romániában uralkodik, nem tartom kizártnak, hogy a román hadsereg kalandba bocsátkozik. Erre Belgrádot már 10 nappal ezelőtt figyelmeztettem és kértem, hogy csillapítólag hasson szövetségesére. Az angol követ megköszönte közléseimet és szigorúan bizalmasan közölte velem, hogy kormánya őt visszahívja és disponibilitásba óhajtja helyezni. Küm. res. pol. 1939—33/a—287. Másolat. Másolatban megküldték : londoni, párizsi, berlini, római, varsói, belgrádi és bukaresti követségeknek. 5. NAPIJELENTÉS GUERLET BUDAPESTI FRANCIA KÖVET ÉS VÖRNLE KÜLÜGYMINISZTERHELYETTES BESZÉLGETÉSÉRŐL Budapest, 1939. március 20. Guerlet francia követ mai látogatásának célja az volt, hogy felhívja figyelmünket azokra a veszélyekre, amelyeket a német előretörés számunkra jelenthet. Utalt arra, hogy Szlovákia megszállása (amely Magyarország integráns részét képezte) nem lehet közömbös számunkra, sem pedig Pozsony elfoglalása. Vájjon nem tartunk-e attól, hogy ez a német előretörés bennünket is veszélyeztethet? Azt feleltem neki, hogy ezidőszerint nincsen okunk attól tartani, mintha Németország bennünket is Csehország sorsára akarna juttatni. Ami Szlovákiát illeti, tudomásom szerint ez jelenleg még független állam és bármily fordulatot is vegyenek az események, mi azt képtelenek volnánk megakadályozni. Majd megkérdezte, mi az oka mobilizációnknak? Feleletképen kronologikus sorrendben elmondottam neki a legutóbbi hét eseményeit, nevezetesen az első román kívánságot, amely Ruszinszkó felét követelte és amikor annak teljesítését megtagadtuk, egy igen tekintélyes hadseregnek a magyar—ruszin határon való koncentrálását. Mi sem természetesebb, minthogy kénytelenek voltunk ellenrendszabályokat foganatosítani és hadseregünket részleges behívásokkal feltölteni. 89