Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 4. kötet

Előszó

más minisztérium átiratai, a Budapesten működő külföldi diplomáciai kar jegyzékei, beadványok és a katonai attasék jelentéseinek másolatai. A kimenő iratokat a miniszteri rendeletek, tájékoztató köriratok, számjeltáviratok, levelek, jegyzékek és napijelentések alkotják. Lehetőség szerint a kötetben az eredeti tisztázatokat, tehát az első gépírt, kézírt, aláírt és iktatóbélyegzővel ellátott példányt közöljük. A beérkező iratok nagyobb részének eredeti tisztázatát megtaláltuk. A kimenő iratok túlnyomó többségének azonban csak másolatait és fogalmazvány példányait találtuk meg, mert a háborús események következtében a követségek irattárai vagy egyáltalán nem, vagy csak nagy hiányokkal érkeztek haza. Az iratokat teljes terjedelmében, eredeti szövegben és eredeti nyelven tesszük közzé. Az eredeti iratokon található széljegyzeteket, kiemeléseket, másolásra és továbbításra vonatkozó érdemi utasításokat a lábjegyzetben adjuk meg. A leggyakrabban előforduló iratfajták közlési módjáról megjegyezzük: a követi jelentések eredeti példányain, a bal felső sarokban található követségi sorszámokat változatlanul közöljük, hogy ezzel a korábbi jelentésekre történő hivatkozások esetén megkönnyítsük a kutató tájékozódását. A bal felső sarokban található rövid tárgyi összefoglalásokat elhagytuk, mert tapasztalataink szerint ezek az esetek többségében nem adták vissza elég hűen az irat tartalmát. A jelentések szövegét — s ez vonatkozik az összes többi iratfajtákra is — minden változtatás nélkül közöljük. A személy és helységneveket is az eredeti iratban található formában adjuk meg, s ennek következtében előfordul, hogy személynevek írásának több változatával találkozunk (pl. Smiljanic, Smiljanics, Szmiljanics stb.). Az eredeti jelentés alján található címzést elhagytuk, helyette az irat szerzőjének és címzettjének hivatali beosztását megjelölő címeket készítettünk. Amennyiben a jelentés olyan korábbi jelentésre hivatkozik, amelyet köteteinkben nem közlünk, de a külügyminisztérium iratanyagai között megtalálható, az említett irat lényegét és levéltári lelőhelyét a lábjegyzetben tüntetjük fel. A levéltári jelzeteket az iratok végén dőlt szedéssel adjuk meg. Tekintettel arra, hogy a kötetben közölt iratok kivétel nélkül az Országos Levéltárban őrzött iratok közül valók, ezért ezt a jelzeteknél külön nem tüntetjük fel. A számjeltáviratok megfejtett szövegein nem változtattunk, tehát nem pótoltuk a hiányzó névelőket sem. A megfejtett szövegből hiányzó, de értelemszerűen következő szavakat vagy szócsoportokat a lábjegyzetben közöljük. A számjeltáviratok jobb felső sarkában dőlt szedéssel jelölt szám a követség (ill. a táviratot küldő szerv) által adott folyószámot, a cím alatt baloldalon közölt szám pedig a távirat megfejtési számát jelzi. A politikai osztály vagy a számjelosztály anyagában iktatott számjeltáviratokon a keltezés alatt található felsorolást arról, hogy ki tekinthet bele a táviratba, elhagytuk, mert egyrészt a követségek számjeltávirati könyveiben található számjeltáviratoknál ez a felsorolás nincs meg, másrészt a kötetben közölt számjeltáviratok majdnem mindegyikénél ez a felsorolás a miniszterre, a miniszter állandó helyettesére és a politikai osztályra vonatkozik. A számjeltáviratok esetében még akkor sem használjuk az eredeti tisztázat jelleg meghatározást, ha a számjelosztály vezető8