Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 4. kötet

Iratok - VII. Sumner Welles európai körútja; a nyugati hadjárat előkészítése; Dánia és Norvégia megszállása; Teleki Pál miniszterelnök római útja és levele Hitlerhez (1940. február 10—május 10.)

töretlen. De még az ingó német tölgy is veszélyes lehet hazánkra nézve. A középeurópai német túlsúly, tartalmának előre való meghatáro­zása alig lehetséges; és mivel a magyar politika iránya kényszerű kölcsön­vonatkozásban van a ránk nehezedő német súly mértékével és időtarta­mával: minden messzire kiható politikai elhatározás elkerülhetetlenül igen nagy kockázattal jár. De három dolgot tehetünk mindenképpen: a) Nyílt kérdéssel a legilletékesebb német fórumnál tisztázhatjuk egyértelműen és hivatalosan a német államvezetés szándékait Magyar­országgal szemben; b) bel- és külpolitikai vonatkozásban maradéktalanul kiküszöböl­hetjük azokat a magyar—német súrlódási lehetőségeket, amelyek egyen­ként magyar érdekeket nem veszélyeztetnek. c) A hivatalos és társadalmi jóviszonyt a két nép között — az önbe­csülés szemelőtt tartása mellett -— mennél jobban kialakíthatjuk; ebben az igyekezetben pillanatnyilag a legteberbíróbb hídnak a két katonai vezetőség közötti kapcsolatot tekinthetjük. Így festenek azok a tapasztalatok és belőlük leszűrt következtetések, melyeket német katonákkal, diplomatákkal, hatósági szervekkel és köze­gekkel, valamint a legkülönfélébb társadalmi rétegek képviselőivel való több éves közvetlen érintkezés útján a mai napig szereztem. Hangsúlyozom, hogy különösen a 3. és 6. pontban foglaltak németek által ismételten elmondott nézeteket és nem a saját véleményemet tükrözik vissza. Hozzáfűzöm még azt is, hogy egyénileg — magyar mivoltom leg­határozottabb kidomborítása mellett — a német barátság felé hajlok; tehát bírálataim nem elvakultak a németek rovására." A m. kir. honvéd vezérkar főnöke rendeletéből: Ujszászy ezds. Küm. pol. 1940—21/7—2514. Eredeti tisztázat. 601. A BERLINI MAGYAR KÖVET SZÁMJELTÁVIRATA A KÜLÜGYMINISZTERNEK 105. szám. Berlin, 1940. május 6. 13 ó. 05. Vonatkozással Nagyméltóságod 82. sz. számjeltáviratára: 11 4 Weizsäcker közlése szerint németek hozzájárulnak, hogy finnországi magyar önkéntesek német területen át hazatérjenek. Lehetőleg zárt szál­lítmányban és megszakítás nélkül. Kérek további adatokat. Sztójay Küm. számjel. Berlini követség számjeltáviratai. 1940. I. 199. Másolat. 11 4 Lásd e kötet 590. sz. iratát. 784

Next

/
Oldalképek
Tartalom