Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 4. kötet

Iratok - VII. Sumner Welles európai körútja; a nyugati hadjárat előkészítése; Dánia és Norvégia megszállása; Teleki Pál miniszterelnök római útja és levele Hitlerhez (1940. február 10—május 10.)

A jelenlegi katonapolitikai helyzetben Nagyméltóságotlat bizonyára érdekelni fogja, ha ezirányú tapasztalataim lényegét — amennyire azok Magyarországot érintik — az alábbiakban jelentem: 1. A mai németség esak színleg homogén; számban túlsúlyban van ugyan a meggyőződéses nemzeti szocialista, azaz az »Altreich« lakosságának zöme (súllyal a fiatalabb nemzedékeken); de igen sok — bár számszerűleg teljesen meghatározatlan — közöttük a helyzettel megalkuvó konjunktúralovag; vagyis azok, akik rendesen pápábbak szoktak lenni a pápánál, de az elsők, akik cserbenhagyják zászlójukat; nagy, de csendes tábort képvisel az idősebb korosztályok konzervatív tömege; és meglepően számos azoknak néma serege, akik mint a Harmadik Birodalom újabb keletű német polgárai vagy kényszerből nagynémetekké váltak vagy felébredtek idealista álmaikból; azaz, mint sokszáz éves sajátos hagyományok individualista gyermekei nem képesek beleilleszkedni a brutális nagynémet kollektivizmusba ! — Vannak józan emberek, akik pl. az osztrákok 80%-át a rezsimellenes táborba számítják. •— De nagy tévedés volna azt hinni, hogy a németségnek ez a többféle világnézeti rétegződése megbonthatná gyakorlatilag a nemzet egységét, mielőtt háborús balsiker Németországot teljesen össze nem roppantaná. Részben azért, mert a faji összetartozandóság alapjában véve mégis csak igen erős kapocs; részben és döntően pedig azért, mert a nemzeti szocializmus szervezetei és elsősorban ennek ellenőrző gépezete — a GESTAPO — egyenesen egyedül álló összetartó erőt képviselnek; erőt, mely minden belső széthúzást vagy erkölcsi, vagy hatalmi eszközökkel lehetetlenné tenni képes. 2. A nemzeti szocialista Németország célkitűzése az egy államban egyesített német nemzet autarch megélhetésének tartós biztosítása, tekintet nélkül egyéb érdekekre. Más nemzetek létjogosultsága és létkérdései csak oly mértékben találhatnak gyakorlatilag német elismerésre, amennyire nem érintik a német önellátás és népi terjeszkedés szükségleteit, illetve terveit. A hitlerizmus öncélúsága vitán felül áll; fantaszta az, aki itt ideális altruista erkölcsöket tételez fel vagy ne . . . tán német érdekek támogatását várná, (sic!) 3. Magyarországot a Harmadik Birodalom több vonatkozásban nézi ferde szemmel: a) elítéli a magyarországi zsidóság zavartalan virágzását és értelmetlenül nézi a zsidó kérdés megoldásának szerinte eredménytelen és meddő kísérleteit. bj nem találja eléggé puritánnak a magyar közéletet és nem érti a lépten-nyomon megnyilatkozó liberalizmust személyi és tárgyi vonatkozásban. c) kevesli szociális reformjainkat, d) nehezményezi erőforrásaink racionális és céltudatos kihasználásának hiányát magasabb nemzetgazdasági szempontból és a személyi érdekek gyakori kidomborítását közigazgatási és gazdasági ügyekben; 3. elégedetlen a magyarországi német népcsoport helyzetével. 782