Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 4. kötet

Iratok - VII. Sumner Welles európai körútja; a nyugati hadjárat előkészítése; Dánia és Norvégia megszállása; Teleki Pál miniszterelnök római útja és levele Hitlerhez (1940. február 10—május 10.)

A jelenlegi katonapolitikai helyzetben Nagyméltóságotlat bizonyára érdekelni fogja, ha ezirányú tapasztalataim lényegét — amennyire azok Magyarországot érintik — az alábbiakban jelentem: 1. A mai németség esak színleg homogén; számban túlsúlyban van ugyan a meggyőződéses nemzeti szocialista, azaz az »Altreich« lakosságának zöme (súllyal a fiatalabb nemzedékeken); de igen sok — bár számszerűleg teljesen meghatározatlan — közöttük a helyzettel megalkuvó konjunktúralovag; vagyis azok, akik rendesen pápáb­bak szoktak lenni a pápánál, de az elsők, akik cserbenhagyják zászlójukat; nagy, de csendes tábort képvisel az idősebb korosztályok konzervatív tömege; és meglepően számos azoknak néma serege, akik mint a Harmadik Birodalom újabb keletű német polgárai vagy kényszerből nagynémetekké váltak vagy felébredtek idealista álmaikból; azaz, mint sokszáz éves sajátos hagyományok individualista gyermekei nem képesek beleilleszkedni a brutális nagynémet kollektivizmusba ! — Vannak józan emberek, akik pl. az osztrákok 80%-át a rezsimellenes táborba számítják. •— De nagy tévedés volna azt hinni, hogy a németségnek ez a többféle világnézeti rétegződése megbonthatná gyakorlatilag a nemzet egységét, mielőtt háborús balsiker Németországot teljesen össze nem roppantaná. Részben azért, mert a faji összetartozandóság alapjában véve mégis csak igen erős kapocs; részben és döntően pedig azért, mert a nemzeti szocializmus szervezetei és elsősorban ennek ellenőrző gépezete — a GE­STAPO — egyenesen egyedül álló összetartó erőt képviselnek; erőt, mely minden belső széthúzást vagy erkölcsi, vagy hatalmi eszközökkel lehetet­lenné tenni képes. 2. A nemzeti szocialista Németország célkitűzése az egy államban egyesített német nemzet autarch megélhetésének tartós biztosítása, tekin­tet nélkül egyéb érdekekre. Más nemzetek létjogosultsága és létkérdései csak oly mértékben találhatnak gyakorlatilag német elismerésre, amennyire nem érintik a német önellátás és népi terjeszkedés szükségleteit, illetve terveit. A hitlerizmus öncélúsága vitán felül áll; fantaszta az, aki itt ideális altruista erkölcsöket tételez fel vagy ne . . . tán német érdekek támoga­tását várná, (sic!) 3. Magyarországot a Harmadik Birodalom több vonatkozásban nézi ferde szemmel: a) elítéli a magyarországi zsidóság zavartalan virágzását és értelmet­lenül nézi a zsidó kérdés megoldásának szerinte eredménytelen és meddő kísérleteit. bj nem találja eléggé puritánnak a magyar közéletet és nem érti a lépten-nyomon megnyilatkozó liberalizmust személyi és tárgyi vonat­kozásban. c) kevesli szociális reformjainkat, d) nehezményezi erőforrásaink racionális és céltudatos kihasználásá­nak hiányát magasabb nemzetgazdasági szempontból és a személyi érdekek gyakori kidomborítását közigazgatási és gazdasági ügyekben; 3. elégedetlen a magyarországi német népcsoport helyzetével. 782

Next

/
Oldalképek
Tartalom