Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 4. kötet

Iratok - VII. Sumner Welles európai körútja; a nyugati hadjárat előkészítése; Dánia és Norvégia megszállása; Teleki Pál miniszterelnök római útja és levele Hitlerhez (1940. február 10—május 10.)

területi kérdések rendezésénél időbeli discriminációt nem tűrünk, ez a taktika a román külügyministernél inkább arra szolgál, hogy időt nyerjen, s a területi kérdések rendezését legalábbis folyamatban levő konfliktus végéig kitolja, abban a titkos reményben, hogy addigra oly nemzetközi helyzet állhat elő, ami majd módot ad Romániának a kérdést a napirendről levétetni. Amennyiben a belgrádi konferencia egyáltalában valami hatással volt erre az álláspontra, ez legfeljebb abban állott, hogy a román hajthatatlanságot még megerősítette, mert a román önérzet az orosz veszedelem háttérbe szorulásával, a nagyhatalmak iránta való érdeklődésének és nem utolsó sorban a balkáni államok szolidaritásának fokozódásával észrevehetően megnövekedett. A miniszter rendeletére: Ghyczy rendk. követ és megh. miniszter Küm. pol. 1940—63/11—1134. Sokszorosított másolat. 567. A BERLINI MAGYAR KÖVET JELENTÉSE A KÜLÜGYMINISZTERNEK Berlin, 1940. március 8. 61/pol. főn. — 1940. Titkos Összbenyomásom szerint a helyzet a legutóbbi errevonatkozó jelentéseim óta nem változott. A németek teljes erővel készülnek arra, hogy a közeljövőben a katonai akciót megkezdhessék. Bizalmas értesülésem szerint március elejére újból kb. 1 millió katonát hívtak fegyverbe. Az erők elosztása a nyugati arcvonalon részleteiben természetesen nem ismeretes. Belga vélemény szerint a belga—-holland határ mentén továbbra is kb. 60—70 hadosztály áll. Bár amint mondottam, a hadműveletek megindítása úgyszólván a közeljövőben várható, mégis valószínű, hogy előbb bevárják Sumner Welles missziójának kialakulását. Ma különben egy igen tájékozott személyiség kifejtette előttem azt, hogy nem lehet addig várni, amíg a túloldalon a katonai egyensúlyt elérik. Lehet ugyan, hogy célzatosan terjesztenek ily híreket, de nézetem szerint e megítélés helyes, mert az ismert katonai szempontokból inkább előbb, mint később kellene a döntést keresni — ha egyáltalában döntésre akarják juttatni a viszályt. Sztójay m. kir. követ Küm. res. pol. 1940—23—215. Eredeti lisztázat. 735