Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 4. kötet

Az iratok tartalmi kivonata

492b. 1939. XII. 6. 493. 1939. XII. 8. Róma 494. 1939. XII. 8. Berlin 495. 1939. XII. 10. Madrid 496. 1939. XII. 10. Ankara 497. 498. 499. 500. 1939. XII. 11. London 1939. XII. 11. Bukarest 1939. XII. 14. Berlin 1939. XII. 14. Belgrád A Külkereskedelmi Hivatal római kirendeltsége vezetőjének jelentése a Külkereskedelmi Hivatal elnökének A római angol nagykövetség kereskedelmi tanácsosa szerint az angol blokádintézkedések hatását azzal lehetne csökkenteni, ha Magyarország csak angol szempontból előnyösen ismert, rendszeresen importáló cégek útján vásárolna a normál fogyasztás keretén belül. A római magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Válasz a 488. sz. iratra. Ciano a Finnországba utazó magyar és olasz önkéntesek közös elszállítását nem tartja ajánlatosnak. A berlini magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Megbízható értesülések szerint a nyugati fronton kezdeményezendő katonai akciók tekintetében teljes bizonytalanság uralkodik a német kormányban. A madridi magyar követ jelentése a külügyminiszternek Francoista politikai körök erősen hangsúlyozzák a német—angol megegyezéses béke és a Szovjetunió elleni háború gondolatát; a spanyol külügyminiszter szerint Angliának és Franciaországnak erkölcsi kötelessége hadat üzenni a Szovjetuniónak; a külügyminisztérium politikai főigazgatójának az a véleménye, hogy a németek háborús veresége után helytelen lenne Németország feldarabolása, mert az erős Németország az egyetlen megfelelő bázis a Szovjetunió ellen. Az ankarai magyar követ jelentése a külügyminiszternek A török kormány válasza a délkelet-európai semleges blokk román tervére általános jellegű és Törökország helyeslését tartalmazza; Saracoglu közli, hogy a terv szerint Magyarországot és Bulgáriát csak abban az esetben szólítanák fel a blokkhoz való csatlakozásra, ha a többi délkelet-európai állam a megegyezést már létrehozta; a török sajtó továbbra is élénken foglalkozik a semleges államok összefogásának gondolatával, kiemelve Olaszország érdekeltségét a balkáni status quo fenntartásában. A londoni magyar követ levele a külügyminiszternek Habsburg Ottó 1940 januárjában hosszabb időre Londonba érkezik; az angol király kijelentése, mely szerint nincs abban a helyzetben, hogy fogadja Habsburg Ottót, megegyezik az angol hivatalos körök ama véleményével, hogy a háború utáni tervek részletes kidolgozását még korainak tartják. A bukaresti magyar követ jelentése a külügyminiszternek Az olasz kormány közölte a román kormánnyal, hogy a délkeleteurópai semleges államok blokkjának tervében nem kíván részt venni és kezdeményező lépéseket tenni; a római román követ benyomása szerint az olasz kormány, ha a viszonyok alakulása később szükségessé tenné, hajlandó lenne a semleges blokk tervére visszatérni. A berlini magyar követ jelentése a külügyminiszternek Ribbentrop kéri a magyar kormányt, hogy a Magyarországon internált lengyel katonák Franciaországba szökését akadályozza meg; a német kormány azzal a tervvel foglalkozik, hogy azokat a lengyel menekülteket, akik mezőgazdasági munkára felhasználhatók, Németországba, illetve a meghódított lengyel területekre telepítse át. A belgrádi magyar követ jelentése a külügyminiszternek Macek jugoszláv külügyminiszterhelyettes nyilatkozata a „Pester Lloyd"-ban a közép- és délkelet-európai ún. parasztnépek gazda68