Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 4. kötet
Iratok - VI. Az ún. furcsa háború; a szovjet—finn háború; a közép-európai semleges blokk terve és a magyar kormány külpolitikája; Csáky István külügyminiszter velencei megbeszélései; a Balkán Szövetség államainak belgrádi értekezlete (1939. október 7—1940. február 9.)
kormány, mely elbírná azt, hogy Olaszország és esetleges más államok problémái sorban rendezést nyerjenek, Magyarországéi pedig nem. Megjegyeztem, hogy ez már csak azért sem lehetséges, mert a magyar és olasz problémák megoldása között szükségszerű időbeli összefüggést is látok. Megemlítvén, hogy nem is gondolunk arra, hogy bármiféle kisebbségi jogrendszer létesítése, még ha Magna Chartának is nevezik azt, a magyar— román kérdést nyugvópontra hozhatná, arra is kértem Ciano grófot, hogy nagyon vigyázzon, miként viselkedik Románia felé, mert adott esetben a legmesszebbmenő jóindulat mellett egy óvatlan szó olyan látszatot kelthetne, mintha Olaszország felcsapott volna Románia protektorának, ami természetesen maga után vonná az egész magyar külpolitika bukását, annak minden következményével együtt. Rámutattam a Pester Lloyd folyó hó 5-i számában megjelent német forrásból származó sajtóközleményére, 11 5 amelyekben Németország újból felfedezte Magyarország javára a revíziós gondolatot és azt kérdeztem tőle, nem tartja-e különösnek, hogy ez éppen összeesik jelenlegi olaszországi utammal. Mindenesetre -— fejeztem be — Magyarország elvárja, hogy Olaszország a magyar revíziós követeléseket Romániával szemben továbbra is támogatni fogja. Ciano válaszában kijelentette, hogy az általam említett konfliktus-esetek felmerülésekor Olaszország valószínűleg maga fogja kívánni intervenciónkat és hogy egyéb esetben épp úgy számíthatunk Olaszország támogatására revíziós igényeink tekintetében, mint a miíltban. Ennek kapcsán megjegyezte Ciano gróf, hogy közölni fogja a románokkal, hogy az olasz kormány a magyar követelésekből nehezen alkudhatik le. Ezirányú kérdésemre Ciano gróf arra nézve is kötelezettséget vállalt, hogy Olaszország kárpátaljai orosz támadás esetén minket katonailag is fog támogatni, éppen úgy, mint a románokat, sőt ha az átvonulást valahol lehetővé tudjuk tenni az olasz csapatok részére, még nagyobb mértékben is, mert Mussolini alapelve, hogy orosz befolyást nem tűr sem a Balkánon, sem pedig a Kárpátok medencéjében. Még felvetettem a román kérdéssel kapcsolatban azt az eshetőséget is, hogy mi történnék akkor, ha Oroszország Németországgal együtt támadná meg Romániát, leszögezvén egyúttal, hogy senki sem kívánhatja, hogy mi ilyen esetben quasi a román határokat védjük meg a német átvonulással szemben. Ciano gróf azt válaszolta erre, hogy ezt minden ember megérti és ez esetben az volna a teendő, hogy azonnal tanácskozásra üljünk össze, mert ily eshetőség az egész politikai helyzetet felboríthatná. Burkoltan célzott arra, hogy az angolok és franciák ekkor beavatkoznának a Balkánon, de nem nyilatkozott arról, hogy Olaszország ily esetben az olasz—magyar és az olasz—német konzultáción túlmenően mit csinálna. Miután ismertettem Ciano gróffal a magyar kormány felfogását a külpolitikai helyzetről, ő is előadta, hogy miként vélekedik az olasz kormány az Olaszország és az egyes államok közötti viszonyt és a jövőt illetőleg. 11 5 A „Pester Lloyd" („Morgenblatt") über Ungarns Politik". (Der grundlegende címmel berlini keltezésű közleményt ismertet 1940. január 5-i száma „Deutsche Stimmen Charakter der friedlichen Revisionsidee.) a magyar revíziós politikáról. 672
