Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 4. kötet
Iratok - VI. Az ún. furcsa háború; a szovjet—finn háború; a közép-európai semleges blokk terve és a magyar kormány külpolitikája; Csáky István külügyminiszter velencei megbeszélései; a Balkán Szövetség államainak belgrádi értekezlete (1939. október 7—1940. február 9.)
követ 9 0 úgyszólván bizalmasnak mondható érintkezésében, mint az ő (Saraeoglu) és az itteni olasz nagykövet, de Peppo úr eredményes együttműködésében is, melynek segítségével sikerült komplikált (gazdasági) kérdéseket is egészen rövid idő alatt eredményesen megoldani. Máriássy s.k. m. kir. követ Küm. pol. 1939—23/36—8491. Sokszorosított másolat. 497. A LONDONI MAGYAR KÖVET LEVELE A KÜLÜGYMINISZTERNEK London, 1939. december 11. 49/főn. — 1939. Titkos Kedves Barátom ! Teljesen megbízható és beavatott helyről hallom, hogy Ottó főherceg január hó első felében Angliába fog érkezni hosszabb vagy állandó tartózkodásra. A főherceg azon ismerősöm által, akitől ezeket az értesüléseket közvetlenül kaptam, kérdést tétetett az angol királynál, hogy hajlandó lesz-e őt fogadni? A király válasza (nyilván az angol kormány tanácsára) az volt, hogy bár szívesen látja a főherceget Angliában, ahol tartózkodása elé nem lesznek akadályok gördítve, mégis sajnálatára, politikai okokból nem lesz abban a helyzetben, hogy őt fogadhassa. Ez a válasz a főherceggel közölve lett. György király eme állásfoglalása megegyezik mindazzal, amit nekem Anglia háború utáni terveire általában és az osztrák, de a cseh kérdésre vonatkozólag is úgy Cadogan vezértitkár, mint Sargent úr mondottak. Fentiek, mint azt annakidején jelentettem is Neked, azt tartják, hogy ma még túl korai volna háború utáni, jövőbeli tervek kovácsolása és bár Anglia háborús céljait elvben és általánosságban leszegezte, azok mikéntjének keresztülvitele tekintetében ma még magát sem le nem kötötte, sem esetleges elgondolásait nem precizírozta. 9 1 Én akkor mindkét Foreign Office-beli ismerősömet ebben a felfogásukban megerősítettem és nyomatékosan figyelmeztettem arra, főleg a cseh viszonylatban, hogy Benes mellett magukat előre le ne kössék, hanem teljesen szabad kezet tartsanak maguknak, mert minden lekötöttséget tisztára angol szempontból is csak károsnak ítélek meg. Ebben mindketten igazat is adtak nekem, azt mondva, hogy az első dolog győzni, majd azután meglátják, hogyan lehet Európában tartós és emberileg legigazságosabb békét teremteni. Azt hiszem az angol kormány eme józan állásfoglalása volt mérvadó most György király üzenetére is, mert az angol 9 0 Hüseyn, Ragip, Baydur 9 1 Lásd e kötet 462., 475. sz. iratát. 656
