Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 4. kötet

Iratok - VI. Az ún. furcsa háború; a szovjet—finn háború; a közép-európai semleges blokk terve és a magyar kormány külpolitikája; Csáky István külügyminiszter velencei megbeszélései; a Balkán Szövetség államainak belgrádi értekezlete (1939. október 7—1940. február 9.)

volna egy kis paprikás pörköltre és a jó cigányzenére felrándulni Budapestre. Most, hogy ilyen jó az autóut-— folytatta Cvetkovic— meglehet, hogy egyik nap Korosec-el vagy anélkül ő maga is felszalad egy-két napra teljejesen incognitóban Budapestre, hová Dessewffy grófné (szül. Dungyerszky leány) is hívta. Magam részéről természetesen biztosítottam, hogy akár hivatalos, akár nem hivatalos minőségben jön Budapestre, ott tárt karokkal fogják fogadni. Bessenyey m. kir. követ Küm. pol. 1939—16/7—8183. Eredeti tisztázat. Másolatban megküldték : M. E., vkf., valamint a bukaresti, szófiai, ankarai, párizsi, római, londoni, berlini és athéni követségeknek. 486. A BELGRÁDI MAGYAR KÖYET JELENTÉSE A KÜLÜGYMINISZTERNEK Belgrád, 1939. december 3. 223/pol. — 1939. Szigorúan bizalmas Amennyire ezt Belgrádból megítélni lehet, a románok által javasolt semleges blokk ügye zátonyra jutott, melyről igen nehezen lesz elmozdítható. A jugoszláv külügyminiszter és a román nagykövet ugyan azt mondták nekem, hogy az előzetes megbeszélések és szondírozások még tovább folynak, de többi érdekelt kollegám megállapítása szerint, az egész kezdeményezés máris megbukottnak tekinthető. Igen határozottan foglalt állást ebben az értelemben Indelli olasz követ is, akinek hosszabb fejtegetéseit következőkben szeretném összefoglalni. Szerinte a római politika alappillére Délkelet-Európában Magyarország, melyhez való viszonyuk ma minden tekintetben szinte tökéletesnek mondható. Jugoszláviára szintén igen nagy súlyt helyeznek, egyrészt, mert mintegy összekötő kapcsot képez Magyarország és Olaszország között, másrészt pedig, mert fontos tényezője az Adria békéjének. Ez az utóbbi szempont vezette őket Görögországhoz való viszonyuk megjavításánál is. A Balkán keleti felének országai, Románia, Bulgária, Törökország már csak másodsorban érdeklik az olasz politikát. Rómának tehát minden egyéb októl (nevezetesen a szóbanforgó államok között fennálló jelentékeny ellentétekből is) eltekintve, már ezért sincs semmi oka arra, hogy a fentemlített nyugati és keleti államcsoportot egy közös blokkba segítsen összefoglalni. Különösen veszedelmes volna egy ilyen merev szerkezet létesítése épen a mostani időpontban, mikor a szigorított angol—francia blokád következtében a semlegességnek politikai oldala háttérbe szorul és a gazdasági neutralitás kérdése nyomul előtérbe. Indelli azt gondolja — úgy hiszem teljes joggal — hogy a semlegesség gazdasági fogalmának értelmezése körül az angol, francia és német felfogás nemsokára a Balkánon is a legélesebben 644