Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 4. kötet

Az iratok tartalmi kivonata

437. 1939. X. 20. Budapest 438. 1939. X. 20. Washington 439. 1939. X. 22. Prága 440. 1939. X. 23. Budapest 441. 1939. X. 23. London 442. 1939. X. 27 Róma 443. 1939. X. 27. Prága 444. 1939. X. 27. Kairó minisztérium semmiféle lépést nem tett, de a követtel nem érintkezik; a Párizsban megalakult lengyel kormány notifikáeióját a külügyminisztérium válasz nélkül hagyta. Napijelentés Strachuitz budapesti német ideiglenes ügyvivő és Vörnle külügy miniszterhelyettes beszélgetéséről Strachwitz kormánya nevében kijelenti, hogy a magyarországi lengyel katonaköteles menekültek külföldre utazásának támogatása összeegyeztethetetlen a semlegességgel. A washingtoni magyar követ jelentése a külügyminiszternek Walter Lippmann beszélgetés közben kifejtette, hogy a háború utáni európai béke szempontjából a történelmi Magyarországot tekinti Közép-Európa sarkkövének; véleménye szerint a fasiszta Németország veresége után a bolsevizmus elhárítására a legalkalmasabb mód a dinasztiák és a velük járó partikularizmus felélesztése volna. A prágai magyar fökonzul jelentése a külügyminiszternek Neurath báró szerint a német kormány az 1914 előtti határokkal rövidesen lengyel államot hoz létre; a Németországhoz csatolt területekről a lengyel lakosságot áttelepítik, és helyüket balti németek foglalják el. A külügyminiszter jegyzéke a budapesti német követségnek A magyar kormány mindent megtesz azért, hogy megakadályozza a lengyel katonák szökését Magyarországról; a külügyminisztérium kéri, hogy a német követség az ezzel kapcsolatos minden értesülését megfogható módon hozza a magyar kormány tudomására. A londoni magyar követ jelentése a külügyminiszternek A londoni török nagykövet beszélgetés közben kifejti, hogy az angol—török—francia paktum célja a Balkán-államok biztosítása a német terjeszkedési törekvésekkel szemben; az egyezmény nem irányul Olaszország ellen; a dél- és délkelet-európai államok semleges blokkjának kialakulásához elsősorban a francia—olasz és a román—szovjet viszony rendezése szükséges; a szovjet—török egyezmény esetleges létrejötte nem érinti Törökország eddigi kötelezettségeit a nyugati hatalmakkal szemben; véleménye szerint amennyiben Hitler nem hajlandó megegyezéses békére, az angol kormány csak Németország felosztása árán fejezné be a háborút; német támadás a Balkán-államok ellen maga után vonná Törökország fegyveres fellépését Anglia és Franciaország oldalán, egyben előállhatna az az óhajtott eset is, hogy a Szovjetunió nyílt konfliktusba keveredne Németországgal. A római magyar követ jelentése a külügyminiszternek Római politikai és diplomáciai körökben nem bíznak abban, hogy Olaszország semlegességét hosszú ideig fenn tudja tartani; az Olaszországban végrehajtott takarékossági rendszabályok a tartalékgyűjtés mellett valószínűleg Németország megtévesztését is szolgálják, amely már alig palástolt rosszindulattal nézi a baráti államok, köztük Magyarország kedvezőbb élelmezési helyzetét. A prágai magyar főkonzul jelentése a külügyminiszternek A 439. sz. irattal kapcsolatban közli, hogy Ziemke, a német külügyi hivatal prágai megbízottja szerint Lengyelország jövőjére vonatkozó tervek még nem aktuálisak; kijelentette, hogy a Németország által esetleg létrehozandó lengyel állam legfeljebb a protektorátus és Szlovákia közötti közjogi helyzetet érheti el. A kairói magyar ügyvivő jelentése a külügyminiszternek Beszélgetés E. C. Heatcote-Smith angol főkonzullal, az angol gazdasági blokádról, Magyarország gyapotbeszerzéséről és nyersanyag61