Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 4. kötet
Iratok - VI. Az ún. furcsa háború; a szovjet—finn háború; a közép-európai semleges blokk terve és a magyar kormány külpolitikája; Csáky István külügyminiszter velencei megbeszélései; a Balkán Szövetség államainak belgrádi értekezlete (1939. október 7—1940. február 9.)
lehetőségét. Beszélt végül a török külügyminiszter arról is, hogy az alakulat jogi bázisa a megnemtámadási kötelezettség lenne, de hogy kifejezett kölcsönös segélynyújtási megállapodásról egyeseknek a kockázattal való idegenkedése miatt nem lehet szó. Kétségtelennek látszik, hogy Románia e tervvel kapcsolatban elsősorban Törökország támogatására számíthat, mert hiszen egy ily alakulás Törökország jelenlegi külpolitikai helyzetében utóbbinak is kapóra jönne, s így bizonyosra vehető, hogy a folyamatban lévő török—román konverzációkban ez a kéidés elsősorban szerepel. A török—olasz viszonyban beállott ismeretes javulás, a török—bolgár viszonylatban formális megállapodás nélkül keresztülvitt kölcsönös csapatvisszavonások és az olasz—görög kapcsolatok tisztázása után a török kormány valóban több eshetőséget láthat a semleges blokk létrehozására és Olaszország ebbeli kooperációjára. Jugoszlávia érdeklődéssel viseltetik a kérdés iránt, de annak érdekében látszólag nem hajlandó aktívan fellépni, mint a magyar—-román határról való csapatelvonás ügyében. Bulgária magatartása a tervvel szemben kifejezetten tartózkodó és ez az álláspont a bolgár miniszterelnök kijelentése szerint olasz és német részről teljes megértésre talált. Kizártnak tekinthető, hogy Bulgária belemenjen egy ilyen alakulatba, ha az a status quo alapján jönne létre. 5 7 Egészen bizonyos, hogy Bulgária arra vár, hogy a besszarábiai kérdés kapcsán Dobrudsa ügyét is nyíltan felvetheti és legalább részlegesen meg is oldhatja, a bolgár— török viszonylatban beállott enyhülés pedig lehetővé is teszi neki, hogy figyelmét fokozottan erre akérdésre koncentrálja. A maximum,ami Bulgáriától önmérséklet terén elvárható az, hogy a későbbi rendezésre vonatkozó kifejezett Ígéretek fejében a dobrudsai kérdés felvetésétől a folyamatban lévő konfliktus tartama alatt eltekint. Ami az olasz álláspontot illeti, nem tudok hitelt adni a török külügyminiszter ama allúziójának, hogy a román igyekezetet a háttérből Olaszország fűtené, mert mi magunk az olasz kormánynál azzal az állásponttal találkoztunk, hogy a blokk megalakításának kérdése ezidőszerint nem aktuális. Információm szerint az olasz kormányt teljes mértékben kielégíti a jelenlegi de facto helyzet, amikor is a kérdésben érdekelt államok elsősorban Olaszország magatartását kísérik figyelemmel és ahhoz igazodnak. Olasz nézet szerint a de jure megoldás csak az ellentétek kiiitközéséhez vezetne és megzavarná a jelenlegi nyugalmi állapotot, amit már úgyis eléggé veszélyeztet az, hogy Törökország túlságosan engageálta magát a nyugati hatalmak mellett és hogy Bulgária nem szűnik meg az orosz beavatkozást escomptálni. 5 8 Nyilvánvaló, hogy Olaszországot -— túlmenően a délkcleteurópai nyugalmi állapot fenntartásához fűződő érdekeken — a semleges blokk terve főleg abból a szempontból érdekli, hogy egy ily alakulat olasz vezetés mellett alkalmas volna a Szovjet-Unió joggal feltételezett balkáni terveit meghiúsítani. 5 7 Lásd e kötet 460. sz. iratát. 5 8 Lásd e kötet 448., 457., 459. sz. iratát. 616
