Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 4. kötet

Az iratok tartalmi kivonata

245. 1939. VII. 26. Varsó 246. 1939. VII. 27. Budapest 247. 1939. VII. 27. Varsó 248. 1939. VII. 27. Varsó 249. 250. 1939. VII. 29. London 1939. VII. 31. London 251. 1939. VIII. 3. Róma A varsói magyar követ jelentése a külügyminiszternek Moltke varsói német nagykövet közli, hogy szándékában állt a lengyel külügyminiszterrel felvenni a kapcsolatokat, de RydzSmigly nyilatkozata óta ezt a tervet elejtette; a nagykövet ajánlatát, hogy közreműködésével semleges területen találkozzon a lengyel külügyminiszterrel, nem tartja időszerűnek; a követ véleménye szerint az olasz diplomácia közvetítésére Varsóban a légkör nem megfelelő, más helyen azonban a közvetítés esetleg sikerrel járhatna. A külügyminiszter számjeltávirata a római magyar követnek A 244. sz. iratra válaszolva kijelenti: a magyar kormány kézzelfoghatóan kívánja bizonyítani tengelybarátságát, s ezért rendezni akarja viszonyát Németországgal háborús konfliktus esetére; a német és az olasz kormány már eddig is tudta, hogy Magyarország nem léphet háborúba Lengyelország ellen, azonban elképzelhető a lengyel kormány magatartásának oly irányú megváltozása, amely a magyar kormányt feloldja erkölcsi kötelezettségei alól. A varsái magyar követ jelentése a külügyminiszternek Jelenti, hogy közölte Kobylanskival: a magvar külügyminiszter varsói látogatására a jelen időpontban nincs lehetőség. A varsói magyar követ jelenlése a külügyminiszternek A követtel folytatott beszélgetésekor Kobylanski kifejti, hogy ha Németország nem fogadja el az angol ajánlatot (Hudson-féle terv) és a háború útjára lép, súlyos vereségeket fog szenvedni; Magyarországnak, gondolva a háború súlyos következményeire, lengyelbarát politikája mellett biztosítania kellene magát más országok felé is; a követ véleménye szerint a németellenes irányzat növekedése következtében Beck befolyása Lengyelország külpolitikájára, sokat vesztett erejéből. A londoni magyar követ jelentése a külügyminiszternek Értesülések a Hudson—Wohltat-féle tárgyalások létrejöttének körülményeiről és megszakadásának okairól. A londoni magyar követ jelentése a külügyminiszternek A magyar kormány memorandumának átadásakor Sargent ama véleményének ad kifejezést, hogy a német propaganda túlzott beállításban terjeszti a romániai magyar kisebbséggel való rossz bánásmódot, hogy megakadályozza a közös ellenállást a német törekvésekkel szemben az ellentétek felszításával, és adott esetben balkáni előretöréséhez biztosítsa Magyarország részvételét; Barcza kifejti, hogy a közép- és délkelet-európai béke fenntartását elősegítené, ha az angol kormány felszólítaná Romániát a kisebbségi és a magyar—román területi kérdések rendezésére; a magyar kormány területi követeléseinek mértékével kapcsolatban a követ kéri a kormány hivatalos álláspontját. A római magyar katonai attasé feljegyzése Pariani olasz vezérkari főnök és Werth magyar vezérkari főnök megbeszéléséről Werth vezérkari főnök hangsúlyozza az olasz—német—magvar együttműködés gyakorlati megoldásának szükségességét anyagi és hadműveleti kérdésekben; Pariani kijelenti, hogy a tényleges tárgyalásokat csak a németekkel együtt lehet megkezdeni; közös hadműveleti tervet német—olasz vonatkozásban nem dolgoztak ki; amennyiben a Balkán-államok háború esetén semleges álláspontot foglalnának el, és gazdasági erőforrásaikat nem bocsátanák a tengelyhatalmak rendelkezésére, Németország és Olaszország ezen államok megszállását határozná el; Werth vezérkari főnök ismerteti a magyar vezérkar Románia elleni hadműveleti terveit; Pariani kifejti, hogy részletes megbeszélésekre csak akkor kerülhet sor, 41