Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 4. kötet
Iratok - II. Hitler április 28-i beszéde; Teleki Pál miniszterelnök és Csáky István külügyminiszter berlini útja; a német—olasz szövetségi szerződés; a német—lengyel viszony és Magyarország (1939. április 28—június 10.)
Megemlítette, hogy varsói rádió folyó hó 15.-én reggel és délután demonstrative közölte Nagyméltóságodnak választási beszédében Lengyelországra vonatkozó kijelentéseit, amelyek szerint Magyarország külpolitikája tengely mellett áll, de ezt követőleg Nagyméltóságod Lengyelország felé tett konkrét gesztust. 7 7 Ezután utalt arra, hogy a félhivatalos Pester Lloyd tegnap délutáni kiadásában díesérőleg megemlítette PYLSUDSZKY-féle Lengyelországot, amely a rend országa. 7 8 Megjegyzéséből azt a következtetést vonom le, hogy ERDMANNSDORFF e tárgyban Nagyméltóságodnál érdeklődni fog. Benyomásom az, hogy fentemlített két megnyilatkozás erős érzékenységet váltott ki. Egész magatartásából úgy látom, hogy itt általános politikai helyzetet igen kritikusnak látják és hogy határozott feszültség uralkodik. Folytatása következik ! Sztójay Küm. pol. 1939—17/7—2660. Másolat. 149. A BERLINI MAGYAR KÖVET TELEFONSZÄMJELTÄVIRATA A KÜLÜGYMINISZTERNEK 156. szám Berlin, 1939. május 16. 19 ó. 05. Folytatás ! 7 9 Államtitkár fenti két megállapítást sajtó és rádió referada-lapról olvasta le. Válaszomban megjegyeztem, hogy vonatkozó budapesti lapok ma délelőttig még nem érkeztek be, tehát nem tudok állást foglalni. Kilátásba helyeztem, hogy Nagyméltóságodnak erről jelentést teszek és hogy e tárgyra visszatérek. Továbbiakban rámutattam arra, hogy állásfoglalásunk tengely mellett olyan határozott, hogy ez senki által nem vonható kétségbe. Rámutattam Miniszterelnöknek és Nagyméltóságodnak különösen itt Berlinben elfoglalt és azóta odahaza is ismételt és sajtóban publikált, egész világ részére szóló 7 7 Lásd e kötet 139. sz. irat 61. sz. jegyzetét. 7 8 A „Pester Lloyd" („Abendblatt") 1939. május 15-i „Drei Jahre Regierung Slawoj Skladkowski" című cikkében a lengyel kormány külpolitikájával foglalkozva megállapítja, hogy annak irányvonala a szabad kéz politikája volt és a világos kétoldali kötelezettségek vezették. A lengyel külpolitika három fontos elemét Litvániában, a tescheni területben és a lengyel—magyar közös határban jelöli meg. 7 9 Lásd e kötet 148. sz. iratát. / 5979. Statissime ! 261
