Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 4. kötet
Iratok - II. Hitler április 28-i beszéde; Teleki Pál miniszterelnök és Csáky István külügyminiszter berlini útja; a német—olasz szövetségi szerződés; a német—lengyel viszony és Magyarország (1939. április 28—június 10.)
gálatuk minden eszközével regisztrálni fogják a tekintetbe jövő államok állásfoglalását a krízis kialakulásának minden fordulatában. Ami különben a háborús hangulat kérdését illeti, úgy azt hiszem, kétségtelenül megállapítható, hogy „háborús hangulat" seholsem tapasztalható. Talán egyedül a lengyeleknél van e tekintetben némi pozitívum, ami természetes is, mert hősies nemzeti voltuk mellett, ők az elsősorban érdekeltek ill. létükben veszélyeztetettek. Lásd még 59. és 60. sz. politikai jelentéseimet is. 5 1 Sztójay 111. kir. követ Küm. pol. 1939—17/25—1600. (2638) Eredeti tisztázat. Másolatban megküldték : M. E., vkf., valamint a londoni, párizsi, római, varsói, bukaresti és belgrádi követségeknek. 136. A BUKARESTI MAGYAR KÖVET JELENTÉSE A KÜLÜGYMINISZTERNEK Bukarest, 1939. május 11. 91/pol. — 1939. Szigorúan bizalmas Ma felkerestem Gafencut, hogy külföldi útján szerzett benyomásai iránt érdeklődjek. A külügyminiszter megbeszéléseiről csak általánosságban adott tájékoztatást. Azzal a meggyőződéssel tért haza — mondotta — hogy ma Európában senkisem akar szándékosan háborús konfliktust felidézni. Nemcsak a népek kívánják a béke fenntartását, hanem a felelős politikusok is tisztában vannak egy nyilván általánossá váló európai háború végzetes következményeivel, amiért senki sem mer felelősséget vállalni. — Hitler több mint félórás előadásban magyarázta neki, hogy a Birodalom nem akar háborút, erre nincsen szüksége. De ha a német népet arra kényszerítenék, hogy fegyvert fogjon, akkor végsőkig megfeszített erővel a legkíméletlenebbül fog elbánni ellenségeivel, hogy végezzen velük. (Itt Gafencu közbevetőleg mosolyogva megjegyezte —: „Mintha a németek eddig valami nagy kíméletet tanúsítottak volna"). A Führer tisztában van azzal — folytatta — hogy ugyanígy harcolna minden nép; a végsőkig folytatott általános küzdelemből pedig csak a Szovjetnek lenne haszna. Aki ilyen világosan látja a következményeket, az tényleg nem akarhat háborút.— Azt amit Gafencu Berlinben hallott s az erre alapított következtetéseket elmondta Londonban és Párisban is, ahol — felfogása szerint — az erőfeszítések végső célja éppen az, hogy a háborúra vezető további erő5 1 A jelentéseket nem találtuk a külügyminisztérium iratai között. A jelentés szövegében a ,,. . . bogy végeredményképpen e szerint fogják őket megjutalmazni . . szövegrész kék ironnal van aláhúzva. 16 A második világháború kitörése 241
