Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 4. kötet

Iratok - II. Hitler április 28-i beszéde; Teleki Pál miniszterelnök és Csáky István külügyminiszter berlini útja; a német—olasz szövetségi szerződés; a német—lengyel viszony és Magyarország (1939. április 28—június 10.)

vonatkozik, míg BECK külügyminiszter exposéja európai jelentőségű ügyre vonatkozik. Magyar kormány rendelkezései alátámasztják azt az impressziót, mintha Budapesten már is választottak volna Németország és Lengyelország közt. Egyébként is — folytatta SZEMBEK gróf — Magyarország háború esetén nem fogja megőrizhetni semlegességét és ellenfélhez fog sodródni. Kérdésemre, „hogy magyar kormány említett intézkedésére vonatkozó információjuk honnan származik", azt mondta „magyar kormány egy tagjától". Megjegyzem, hogy legutóbbi beszélgetéseim folyamán lengyelek forrás gyanánt több ízben hivatkoztak magyar kormány egy tagjára. Lengyel—német viszony tekintetében SZEMBEK gróf hivatkozott arra, hogy BECK külügyminiszter ismételten kereste az alkalmat, hogy nagykövetek útján informálja német kormányt londoni megbeszéléseiről, de ezt németek nem tették lehetővé (lásd 127/pol. sz. jelentésemet).

3

5 Egyébként lengyel kormány nem zárkózik el további tárgyalások elől, de azok elé német megalománia miatt szkeptikusan néz. Hory Küm. pol. 1939—17/7—2553. (2598) Másolat. 127. A VEZÉRKARI FŐNÖK LEVELE A KÜLÜGYMINISZTERNEK Budapest, 1939. május 8. 50.083/vkf. 5. — 1939. K. Szigorúan bizalmas Sajátkezű felbontásra A Románia elleni hadműveletek előkészítése és adott esetben tervszerű végrehajtása olyan előmunkálatok megkezdését teszik szükségessé, amelyek előkészítése huzamosabb időt — részben éveket — igényel. Ezeknek a következőkben felsorolt és a tervezett hadműveletek végrehajtását elősegíteni hivatott előmunkálatoknak megindítását a mindenkori külpolitikai helyzettől függetlenül, titokban, a szükséges elővigyázat] 3

5 Nem közüljük. (Küm. pol. 1939—17/25—1600. [2633]) Az 1939. május 5-én kelt jelentésében a követ összefoglaló képet ad a német-lengyel viszony kiéleződésének eseményéről. Az iratban említett kérdésekről a következőket írja: „Beck úr nagyszombaton, április 8-án Londonból visszatérve közvetlenül az ünnepek után, kedden, április 11-én kérette a német nagykövetet, bogy megbeszélései felől informálja. Moltke úr azonban már nagypénteken, április 7-én Németországba utazott, s a nagykövetség tagjai visszatérési időpontját illetőleg nem tudtak precíz felvilágosítást adni. Azonban akkor úgy látszott, hogy legfeljebb 1—2 napi késedelemről lehet szó és így a megbeszéléseket Beck úr április 13-ára tűzte ki. Miután Moltke úr erre az időpontra nem tért vissza, a külügyminiszter nem inszisztált. Ezzel kapcsolatban kissé feltűnő, hogy a birodalmi kancellár ugyanakkor, amikor beszédében kifogás tárgyává teszi, hogy a nyugati hatalmak visszarendelték követeiket Berlinből, varsói képviselőjét immár egy hónap óta visszatartja, így a félreértések esetleges elenyésztésének lehetőségét kizárja." 229