Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 4. kötet

Az iratok tartalmi kivonata

78. 1939. IV. 13. London 79. 1939. IV. 14. London 80. 1939. IV. 15. Bukarest 81. 1939. IV. 15. Budapest 82. 1939. IV. 15. Varsó 83. 1939. IV. 16. Varsó 84. 1939. IV. 17. Budapest 85. 1939. IV. 17. Berlin 86. 1939. IV. 17. Budapest A londoni magyar követ jelentése a külügyminiszternek A 71. sz. irattal kapcsolatban Sargent kijelenti, hogy az angol kormány ismeri azokat a nehézségeket, amelyek a magyar kormányra hárulnának Románia területi integritását garantáló nemzetközi megállapodás folytán; a román kormánnyal csak olyan megállapodás jöhet létre, amely Románia állami függetlenségét és nem területi integritását garantálná; hangoztatta a román—magyar ellentétek diplomáciai úton való békés rendezésének szükségességét. A londoni magyar követ levele a külügyminiszternek A hivatalos angol politika az Albánia ellen elkövetett agresszió ellenére különbséget tesz Olaszország és Németország között; Albánia de jure létezését nem tartják fenn, mint ahogy Csehszlovákia esetében tették; a tengelyellenes államkoalíció létrehozására irányuló diplomáciai munka tovább folyik; hivatalos angol körök hitelt adnak Csáky Romániával kapcsolatos békés nyilatkozatainak. A bukaresti magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Gafencu a magyar külügyminiszter április 13-i nyilatkozatát a román—magyar viszonyról, alkalmasnak tartja a két ország közötti feszült viszony enyhítésére; a román—magyar kisebbségvédelmi szerződés ajánlatával kapcsolatban hangoztatta, hogy a román kormány már rendezte a kisebbségek jogait. A külügyminiszter számjeltávirata a berlini magyar követnek A bukaresti követ jelentése szerint a román kormány az angol garanciához hasonló nyilatkozatot szeretne kapni Németországtól is; utasítja a követet, kísérje figyelemmel, hogy Gafencu berlini látogatásakor e kérdés szóba kerül-e. A varsói magyar követ jelentése a külügyminiszternek Kobylanski véleménye szerint az angol kormány garancianyilatkozata elkerülhető lett volna, ha Magyarország nem zárkózik el a Romániával kötendő megnemtámadási szerződéstől; a jelenlegi helyzetben a román—magyar viszony sikeres javítását nem tartja valószínűnek; a román kormány német ösztönzésre meginduló magyar agressziótól tart. A varsói magyar követ jelentése a külügyminiszternek A lengyel hadvezetőség Lengyelország katonai helyzetét kedvezőnek tartja; a követ véleménye szerint a német—lengyel ellentétek ideiglenes áthidalásával a német kormány megkönnyíthette volna Beck külügyminiszter helyzetét, elejét véve így az angol—lengyel kölcsönös megállapodásnak. Napijelentés Stourton angol képviselő és Vörnle külügyminiszterhelyettes beszélgetéséről Vörnle kijelenti, hogy háború esetén — emelyet nem tart valószínűnek — Magyarország remélhetőleg semleges állásfoglalásra helyezkedhet; a Romániának nyújtott argol garanciát úgy értelmezi, hogy az csak Románia függetlenségét, de nem jelenlegi határait garantálja; Stourton szerint az angol kormány hasonló álláspontot foglal el e kérdésben. A berlini magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Weizsäcker kijelenti, hogy a német kormány nem hajlandó Romániának az angolokhoz hasonló garancianyilatkozatot adni; Roosevelt üzenetével kapcsolatban a követ közölte az államtitkárral, hogy véleménye szerint a magyar kormány nem érzi magát veszélyeztetve Németország részéről. A külügyminiszter állandó helyettesének számjeltávirata a Rómában tartózkodó Csáky külügyminiszternek Közli, hogy a budapesti német követ előtt kijelentette: Magyar21