Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 4. kötet

Iratok - I. A danzigi kérdés napirendre tűzése; az angol—lengyel megállapodás és a Romániának nyújtott angol—francia garancia; Teleki Pál miniszterelnök és Csáky István külügyminiszter római megbeszélései (1939. már-cius 19—április 28.)

103a. A KÜLÜGYMINISZTER LEVELE A RÓMAI MAGYAR KÖVETNEK Budapest, 1939. április 27. Titkos 1 melléklet Kedves Barátom ! Légy szíves Ciano gróffal lehetőleg még azelőtt, hogy Ribbentroppal találkoznék,

12

7 az alábbiakat közölni: 1. Minden jel arra vall, hogy Németország talán nem is távoli időpontban a lengyelekkel szemben erőszakot fog alkalmazni. A politikai erőszaknak nyomait máris látjuk, mert újból elővették ukrán terveiket és Kárpátalját akarják propagandabázisnak az önálló nagy ukrán állam megteremtésére felhasználni. Ezt természetesen megtagadom. 2. Lehet, hogy fegyveres erőszakot is alkalmaznak Lengyelország ellen, ha Kelet-Galíciában nem sikerült idejében megfelelő belső forradalmat szítaniok. Sok értesülésből arra következtetek, hogy Berlinben most meg fognak bennünket kérdezni, vájjon mi lesz az állásfoglalásunk egy német — lengyel fegyveres konfliktus esetén. Válaszom az lesz, hogy a tengely politikájához híven bármily kínos szerep is ez a lengyelekkel szemben élő népi szimpátiák tükörében — természetesen a Német Birodalom mellé állunk, de a fegyveres akcióban Lengyelország ellen sem közvetve, sem közvetlenül részt venni nem vagyunk hajlandók. A „közvetve" alatt azt a támadási formát értem, hogy minden olyan követelés, hogy német csapatok gyalog vagy járművekkel vagy vasúton Magyarország területén áthaladjanak Lengyelország megtámadására, vissza lesz utasítva. Ha a németek erre erőszakot helyeznek kilátásba, kategorikusan ki fogom jelenteni, hogy fegyverre fegyverrel válaszolunk. Aki Magyarország területére engedélyünk nélkül beteszi a lábát, azt ellenségnek tekintjük. 3. Semlegesek azért nem maradunk, hanem a német mobilizációval egyidejűleg mi is elrendeljük az általános mozgósítást. Ez igénybe fogja venni természetesen összes vasúti vonalainkat. A mozgósított hadsereg nagyrészt Kárpátalján és a román határ közelében fog felvonulni, tekintettel arra, hogy a románok Lengyelország szövetségesei és nem tudjuk, hogy Gafeneu európai kőrútjában milyen horderejű kötelezettséget vállalt. Ha a román kormány erre tovább mozgósít -— mert mozgósítását a mai napig is folytatja — akkor rövid határidőre felszólítjuk, hogy szereljen le. Ha ezt nem teszi meg, ebből minden konzekvenciát levonunk. így tehát nem harcolunk közvetlenül a lengyelek ellen, mert ez belpolitikailag teljes lehetetlenség volna és azonfelül erkölcsi meggyőződésünk 1

2' Ciano és Ribbentrop megbeszélései 1939. május 6-án és 7-én zajlottak le Milanóban, ahol a német—olasz szövetségi szerződés létrejöttéről volt szó. A megbeszélések jegyzőkönyvét lásd: AdtAPol. Serie D. Bd. VI. 341. sz. irat. Lásd még „Ciano naplója 1939—1943." 1939. május 6. 200